A HMSE legnagyobb küldetése, hogy menjen, meséljen, motiváljon és biztassa a mai fiatalokat a sport szeretetére, a kitartásra, a céltudatosságra, továbbá hogy példát mutasson a felnövekvő generációnak. Célunk a fiatalok sport felé terelése, népszerűsítve a magyar versenysportot és az olimpiai eszme szellemiségét.

A küldetés jegyében egyik nagyszerű Halhatatlan Tagunk, Fa Nándor, az ötszörös Föld kerülő, ebből háromszoros szóló Föld kerülő, ötszörös rettegett Horn-fok kerülő hajótervező- és építő, óceáni versenyvitorlázónak, aki tízszer szelte át az Egyenlítőt és hétszer kelt át az Atlanti-óceánon nemrégiben az MCC miskolci Képzési Központjában járt.

„Én úgy születtem, hogy mindig megtalálom a kiutat”

– mondta Fa Nándor, minden idők legjobb magyar szólóvitorlázója a miskolci MCC-ben. A külföldön is nagy tiszteletnek örvendő sportember beszélt küzdelmeiről, kitartásról, hitről, és arról, mit tanított neki az óceán.

Fa Nándor a versenyzésre tette föl az életét. Teljesítményéért különdíjat alapítottak a „BOC Challenge” elnevezésű egyszemélyes földkerülő versenyen, és 2016-17-ben, 63 évesen ő volt a legidősebb hajós és az egyetlen nem francia, aki célba ért a legnehezebb egyszemélyes földkerülő vitorlásversenyen, a „Vendée Globe”-on.

„Beszippantott a víz világa”

Az indulással kapcsolatban Fa Nándor elmesélte, nagyon komoly „edzést” kapott a három bátyja mellett. Birkózóként kezdte sportpályafutását, de egy sérülés miatt abba kellett hagynia, így lett kajakos. Beszippantotta a víz világa, érezte, nincs más út a számára – mesélte. Első hajója egy saját kézzel épített fahajó volt, amivel már versenyeket is nyert, azonban 1984-ben, amikor Magyarország bojkottálta az olimpiát, és így ő sem vehetett részt rajta, úgy érezte, befejezte a versenyzést. Nem akart olyan versenyen indulni, ahol másoktól függ. Ekkor határozták el Gál József barátjával, hogy körbehajózzák a Földet. Megépítették a Szent Jupátot, és számos nehézségen keresztüljutva – megfelelő térkép és vízumok nélkül – belevágtak az első Földkerülő útjukba, amelyet két év alatt sikeresen teljesítettek.

„Sok mindent ösztönből, sok mindent tudásból csináltam”

Sydneyben versenyyacht tervezést tanult az egyik legjobb tervezőirodában. Itt kapott egy életre szóló jó tanácsot: „ha van víziód, ne kérdezz, csináld meg!” És ő ezt meg is fogadta. Megépítette az Alba Regiát, amely már kimondottan Földkerülő versenyekre készült. Néha a barátok segítettek, de nagyrészt egyedül csinálta. Volt, hogy 48 órát dolgozott egyfolytában, mert annyira izgatott volt, hogy nem tudta abbahagyni a munkát. Amikor vízre tette a hajót, egyáltalán nem volt biztos, hogy valóban működőképes lesz, nem tudta, hogy fog viselkedni az óceánon a nagy hullámok között. De ez a hajó megtett 4 földkerülő versenyt, és ma is működőképes, családi hajóként használják Fijin.

„Egy Földkerülő versenyen mindent meg kell élni”

A „BOC Challenge” versenyen különdíjat kapott. Kitartása, küzdeni akarása segítette itt is, amikor egy bálnával találkozott össze. Úgy volt, hogy fel kell adnia a versenyt, a bírók kérték, küldjön SOS-jelet, hogy megmenthessék. De ő nem adta fel. Ezért alapították a tiszteletére a különdíjat.

A világ azonban igazából akkor figyelt fel rá, amikor a francia „Vendée Globe”-on megállás nélkül teljesítette a földkerülő versenyt. Ezen a versenyen mindig a franciák a legjobbak – hangsúlyozta a vitorlázó. Fa Nándor 63 évesen – a verseny legidősebbjeként – egyetlen nem franciaként célba ért.

„Ma már a profit és az érdekek határozzák meg ezeket a versenyeket”

Ma már nagyrészt digitális tudás kell ahhoz, hogy a mai nagyon gyors hajókat irányítani tudja valaki – hívta fel a figyelmet a tapasztalt versenyző. Jól kell ismerni a kommunikációs rendszert és a műholdtechnikát. Sokkal bizonytalanabbak és kényelmetlenebbek ma ezek a hajók, és a teljesítmény felét a meteortudás adja, azaz, amikor a versenyző együtt tud menni az időjárással, és olyan szélviszonyok között viszi a hajót, amilyenre tervezte. A versenyzők pedig pénzért versenyeznek. „Ez már egy más világ, ehhez már nem tudnék hozzászokni” – mondta.

„Ha valahol létezik az Isten, az az óceán”

Halálfélelme soha nem volt, de haláltudata igen – mesélte. Voltak olyan szituációk, amikor meghalhatott volna, de valahogy mindig jött ilyenkor egy belső érzés, ami megmentette. „A vitorlázás a fizikáról szól, de az a sok minden, ami a vízen történik, az nem lehet csak fizika. Ha valahol létezik Isten, az az óceán, mert ott a természet erői és a fizika olyan szinten dolgozik, amire az ember nincs felkészülve. Én többször is éreztem a Teremtő létét, velem végig ott volt a Jóisten”.

Média Megjelenés:

https://mcc.hu/hir/velem-vegig-ott-volt-a-joisten-vastaps-koszontotte-fa-nandort-a-miskolci-mcc-ben