DARNYI TAMÁS
négyszeres olimpiai bajnok úszóDARNYI TAMÁS
Született: 1967. június 3. Budapest
Négyszeres olimpiai bajnok (1988 Szöul – 200 méter vegyes, 400 méter vegyes, 1992 Barcelona – 200 méter vegyes, 400 méter vegyes), négyszeres világbajnok, nyolcszoros Európa-bajnok, ötvenkilencszeres magyar bajnok
DUNAI ANTAL
olimpiai bajnok labdarúgóDUNAI ANTAL
Született: 1943. március 21. Gara
Olimpiai bajnok (1968 Mexikóváros), olimpiai ezüstérmes (München 1972), hatszoros magyar bajnok, háromszoros gólkirály, európai Ezüstcipős (1967),európai Bronzcipős (1968), háromszoros Magyar Kupa-győztes
EGERSZEGI KRISZTINA
ötszörös olimpiai bajnok úszóEGERSZEGI KRISZTINA
Született: 1974. augusztus 16. Budapest
Olimpiai bajnok (1988 Szöul, 1992 Barcelona – 100 méter hát, 200 méter hát, 400 méter vegyes), kétszeres világbajnok, kilencszeres Európa-bajnok, hetvennyolcszoros magyar bajnok
FA NÁNDOR
vitorlázóFA NÁNDOR
Született:1953. július 9. Székesfehérvár
Ötször kerülte meg a Földet, köztük ötödik és nyolcadik helyet ért el Vendée Globe-on
DR. FARAGÓ TAMÁS
olimpiai bajnok vízilabdázóDR. FARAGÓ TAMÁS
Született: 1952. augusztus 5. Budapest
Olimpiai bajnok (1976 Montreal), olimpiai ezüstérmes (1972 München), világbajnok, kétszeres Európa-bajnok, kilencszeres magyar bajnok
GYULAY ZSOLT
olimpiai bajnok kajakozóGYULAY ZSOLT
Született: 1964. szeptember 12. Vác
Olimpiai bajnok (1988 Szöul – K1 500 m, K4 1000 m), olimpiai ezüstérmes (1992 Barcelona – K1 500 m, K4 1000 m), hatszoros világbajnok, harminckétszeres magyar bajnok
DR. HEGEDŰS CSABA
olimpiai bajnok birkózóDR. HEGEDŰS CSABA
Született: 1948. szeptember 6. Sárvár
Olimpiai bajnok (1972 München), világbajnok, kétszeres Európa-bajnok, hétszeres magyar bajnok
JÓNYER ISTVÁN
négyszeres világbajnok asztaliteniszezőJÓNYER ISTVÁN
Született: 1950. augusztus 4. Miskolc
Négyszeres világbajnok, négyszeres Európa-bajnok, kétszeres Európa Top12-győztes, tizenegyszeres magyar bajnok
DR. KAMUTI JENŐ
olimpiai ezüstérmes, világbajnok vívó- tőrvívóDR. KAMUTI JENŐ
Született: 1937. szeptember 17. Budapest
Kétszeres olimpiai ezüstérmes (egyéni: 1968 Mexikóváros, 1972 München) • világbajnok (csapat: 1957) hatszoros világbajnoki ezüstérmes (egyéni: 1961, 1967; csapat: 1961, 1962, 1966, 1970)
KÁSÁS TAMÁS
háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázóKÁSÁS TAMÁS
Született: 1976. július 20. Budapest
Háromszoros olimpiai bajnok (2000 Sydney, 2004 Athén, 2008 Peking), világbajnok (2003), kétszeres Európa-bajnok (1997, 1999), hatszoros olasz bajnok, háromszoros BL-győztes (1998, 2007, 2010)
KELETI ÁGNES
ötszörös olimpiai bajnok tornászKELETI ÁGNES
Született: 1921. január 9. Budapest
Ötszörös olimpiai bajnok (1952 Helsinki, 1956 Melbourne – talaj, gerenda, felemás korlát, kéziszercsapat), világbajnok (1954, felemás korlát)
KŐBÁN RITA
kétszeres olimpiai bajnok kajakozóKŐBÁN RITA
Született: 1965. április 10. Budapest
Kétszeres olimpiai bajnok (1992 Barcelona – K4 500 m, 1996 Atlanta – K1 500 m), kilencszeres világbajnok, háromszoros Európa-bajnok, harmincegyszeres magyar bajnok
KOVÁCS KATALIN
háromszoros olimpiai bajnok kajakozóKOVÁCS KATALIN
Született: 1976. február 29. Budapest
Háromszoros olimpiai bajnok (2004 Athén, 2008 Peking, 2012 London), harminckétszeres világbajnok, huszonkilencszeres Európa-bajnok,
ötvenháromszoros magyar bajnok
DR. MAGYAR ZOLTÁN
kétszeres olimpiai bajnok tornászDR. MAGYAR ZOLTÁN
Született: 1953. december 13. Budapest
Kétszeres olimpiai bajnok (1976 Montreal, 1980 Moszkva), háromszoros világbajnok, háromszoros Európa-bajnok, hússzoros mesterfokú magyar bajnok
NAGY TÍMEA
kétszeres olimpiai bajnok vívó -párbajtőrvívóNAGY TÍMEA
Született: 1970. augusztus 22. Budapest
Kétszeres olimpiai bajnok (2000 Sydney, 2004 Athén), hatszoros világbajnok, Európa-bajnok, hatszoros magyar bajnok
POLGÁR JUDIT
ötszörös sakkolimpiai bajnokPOLGÁR JUDIT
Született: 1976. július 23. Budapest
Ötszörös sakkolimpiai bajnok a nők között, világranglista-vezető (1989-2015 között)
REJTŐ ILDIKÓ
kétszeres olimpiai bajnok vívó - tőrvívóREJTŐ ILDIKÓ
Született: 1937. május 11. Budapest
Kétszeres olimpiai bajnok (1964 Tokió – tőr egyéni és csapat), ötszörös világbajnok, tizenhatszoros magyar bajnok
SCHMITT PÁL
kétszeres olimpiai bajnok vívó -párbajtőrvívóSCHMITT PÁL
Született: 1942. május 13. Budapest
Kétszeres olimpiai bajnok (1968 Mexikóváros, 1972 München), kétszeres világbajnok, ötszörös magyar bajnok
DR. TÖRÖK FERENC
kétszeres olimpiai bajnok öttusázóDR. TÖRÖK FERENC
Született: 1935. augusztus 3. Budapest
Kétszeres olimpiai bajnok (1964 Tokió – egyéni 1968 Mexikóváros – csapat), négyszeres világbajnok, kilencszeres magyar bajnok (öttusa), kétszeres magyar bajnok (vívás)
VASKUTI ISTVÁN
olimpiai bajnok kenusVASKUTI ISTVÁN
Született: 1955. december 4. Budapest
Olimpiai bajnok (1980 Moszkva C2 500 m), tízszeres világbajnok, tizennyolcszoros magyar bajnok
21
21
Darnyi Tamás
Négyszeres olimpiai bajnok úszó
- 1988 Szöul – 200 méter vegyes, 400 méter vegyes
- 1992 Barcelona – 200 méter vegyes, 400 méter vegyes
- négyszeres világbajnok
- nyolcszoros Európa-bajnok
- ötvenkilencszeres magyar bajnok
1967-ben született, 1975-ben kezdett el úszni a Dózsában, innen igazolta le a Rendész S.E., majd a Sport Plusz OTP S.E. Úszó karrierje a nyolcvanak évek elején indult, és volt egy évtizeden keresztül a világ kimagaslóan legjobb vegyes-úszója. 1988-ban, és 1992-ben egyetlen vegyes-úszó számban nem talált legyőzőre, mind a 200, mind a 400 méteres számban olimpiai bajnok lett, emellett 4 világ, és 8 Európa-bajnokságot nyert.
Voltak nála stílusosabbak, voltak nála gyorsabbak, voltak nála bármely úszásnemben kiemelkedőbbek, de nála jobb úszó egy sem akadt uralkodásának évtizedében. Nem volt olyan, aki kiegyensúlyozottabb lett volna, aki mindig maximálisan hozni tudta volna magát, nem volt olyan, aki mindig képes lett volna arra a teljesítményre, amivel maga mögé utasította volna riválisait, akinek ne lettek volna gyenge pontjai a rajttól a fordulások keresztül a célba csapásig. Győzni tudott legesleginkább. Minő szerencse, hogy nem szépség, nem esztétika, nem önreklám, nem elszántság alapján lettek rangsorolva a versenyzők, hanem egyes-egyedül az számított, hogy ki teljesíti gyorsabban az adott távot. Mert ezen a téren nem akadt senki, aki hozzá hasonlíthatott volna. Legtöbben azért lettek vegyes-úszók, mert egyik számban sem voltak kiemelkedően jók. Darnyi kivétel. Ő azért lett a szám klasszikusa, mert mindegyikben az volt.
Dunai Antal
Olimpiai bajnok labdarúgó
- 1968 Mexikóváros – olimpiai bajnok
- 1972 München – olimpiai ezüstérmes
- 1967 – európai Ezüstcipős
- 1968 – európai Bronzcipős
- hatszoros magyar bajnok
- háromszoros gólkirály
- háromszoros Magyar Kupa-győztes
Dujmov Antal néven született, 1943-ban. Dunai II. néven futotta be pályáját, lévén, hogy testvére is ragyogó játékos volt. A pécsi Dózsából került 1965-ben az Újpesti Dózsába. 1969-ben nyerte első bajnokságát, és ezt hét magyar bajnoki cím követte. Három alkalommal volt gólkirály, 1967-ben Európa második legjobb góllövőjeként Ezüst cipőt nyert. 31 alkalommal szerepelt a válogatottban, tagja volt az 1968 olimpiai bajnokságot nyert csapatnak, de az 1972-es olimpiáról is ezüst éremmel tért haza.
Vannak, akik zenére születtek, mások éneklésre, vagy táncra, Dunai Antal viszont a góllövésre. Az eszköz teljesen lényegtelen volt számára, hogy pöckölni kell-e a labdát, fejelni, besodorni, távolról rászúrni, kicselezni a védőket, vagy csak hozzáérni a labdához a gólvonal előtt, a lényeg, hogy tőle elindult, és meg sem állt, amíg az ellenfél gólvonala mögé nem vágódott, pattant, esett, gurult, vánszorgott. Egy álom újpesti belsőhármasnak, a Bene-Györöcs-Dunai triónak volt pótolhatatlan tagja, a két zseniális partnerhez felnőve vált részévé a focilegendák halhatatlan világának.
Egerszegi Krisztina
Ötszörös olimpiai bajnok úszó
- 1988 Szöul – 100 méter hát, 200 méter hát, 400 méter vegyes
- 1992 Barcelona – 100 méter hát, 200 méter hát, 400 méter vegyes
- kétszeres világbajnok
- kilencszeres Európa-bajnok
- hetvennyolcszoros magyar bajnok
1974-ben született, 1981-ben kezdett úszni a Spartacusban, 1988-ban a magyar olimpiai csapat legfiatalabb tagjaként vehetett részt a szöuli olimpián, ahol óriási szenzációt aratva a 100 méteres hátúszás ezüstérme után óriási fölénnyel megnyerte a 200 méteres hátúszást – mindössze 14 éves fejjel. Ezzel elkezdődött az évszázad egyik legtüneményesebb sportkarrierje. A következő két olimpián gyakorlatilag számottevő vetélytársa sem akadt, aki világelsőségét megkérdőjelezte volna, összesen 5 aranyérmet nyert, emellett begyűjtött még 10 világbajnoki győzelmet, és 2 Európa-bajnoki győzelmet is. Páratlan sikerei csúcsán, 1996-ban egy könnyed mozdulattal mondott búcsút a versenyzésnek, a sportnak, és vált belőle példa-szerű családanya.
Úszó szakemberek úgy tartják, hogy ha Liverpoolnál ráfektetnék az óceánra, és a talpánál kicsit meglöknék, akkor gyorshajtású repülőgépen kellene New Yorkba sietni, hogy ott a kikötőben valahogy elmagyarázzák, hogy az imént partot ért csodalény nem valamiféle különleges sellő volt, hanem Egerszegi Krisztina. Bár ő maga a mai napig nem hiszi el magáról, de egy biológiai csoda a tehetsége, alkata, vízfekvése. A többi viszont, ami pályafutása másik része, az maga az ember. Tüneményes szerénysége, szorgalma, rendíthetetlensége, kitartása, munkabírása, akkurátussága, ahogyan minden technikai részlet tökéletes elsajátítása, ami gyakorlatilag az első edzéstől az utolsóig jellemezte mentalitását. A legeslegnagyobb sportolókat is általában kétféle kategóriába lehet sorolni. Tehetségesekre és szorgalmasokra. Aztán létezik egy harmadik is. Egerszegi Krisztina…
Fa Nándor
Vitorlázó
- Ötször kerülte meg a Földet
- Ötödik és nyolcadik hely a Vendée Globe-on
1953-ban született. Kenu, majd vitorlásversenyző volt, majd a 80-as évek elején tért át a nyíltvízi túrákra, az óceánok meghódításának, a Földkerekség többszöri magányos körülhajózásának, és lett a sportág klasszikusa, illetve sportágtól függetlenül, pusztán teljesítményével, vállalásával az emberi elszántság, akarat egyik csodája
Óceán-ember. Mélységével, titokzatosságával, végtelenségével, és fegyelmével, szenvedélyességével és nyugalmával, őserejével és szenzibilitásával, hitével, akaraterejével. A vitorlázás nagy legendája, köztünk járó halhatatlanság, az emberi akarat, elszántság, tántoríthatatlanság példája. A St. Jupát hajó embere, amelyik Magyarországról először körüljárta a Földet, ezt a bravúrt aztán még többször megismételte. Nemrégiben több mint két évtized után családapaként tért vissza az óceánok világába, és kerülte meg ismét a Földet. Örök szerencse, hogy ebbe a sportágba vágott bele, mert, ha történetesen léghajózni kezd, akkor most minden bizonnyal valahol a Pluto környékén járna, és onnan próbálhatnánk fogni üzeneteit, amelyben biztosítana, hogy ott bizony nincs semmi különös…
Dr. Faragó Tamás
Olimpiai bajnok vizilabdázó
- 1976 Montreál – olimpiai bajnok
- 1972 München – olimpiai ezüstérmes
- világbajnok
- kétszeres Európa-bajnok
- kilencszeres magyar bajnok
1952-ben született. A BVSC-ben kezdett, majd a Vasasba igazolt, és ott bontakozott ki klasszisa. Sportágának olyan meghatározó egyénisége volt, mint például a fociban Maradona, kosárlabdában Jordan, vagy golfban Tiger Woods. A hetvenes évek meghatározó klasszisa volt, a klasszisoktól hemzsegő magyar válogatott domináns sztárja, fontos egyénisége, a korszerű vízilabdázás ikonja, aki új alapokra helyezte a sportágat. Mindent megnyert a „nagy évtizedben”, amit pólós nyerhetett: olimpiai /1976/, világ, és Európa-bajnokságot, és klubcsapatával a Vasassal is őrizte vezető helyét a világban.
A hetvenes évek aranykorának volt a válogatott vezéregyénisége, olyan világklasszisok között, mint Szívós, Molnár Endre, Sárosi, vagy Csapó. Nem csupán fizikumával, tudásával, játékintelligenciájával, hanem ideális csapatjátékosként minden poszton egyformán klasszis teljesítményre volt képes. Ott volt a csapat biztos pontja, ahol erre éppen szükség volt, akár védekezésben, akár mezőnyjátékban, akár támadásban, emellett győzni akarásával, eltökéltségével, szuggesztivitásával, szenvedélyével, vagy nyugalmával diktálta a ritmust, vitte magával a csapatot. Ha kellett hátára vette a gárdát, ha arra volt szükség kiszolgálta a többieket. A legmagasabb szintű fegyelem, és rögtönző-készség találkozott egy személyben nála, egyszerre volt alázatos kiszolgálója csodás társainak, de adott szituációban, kritikus pillanatokban képes volt az egész csapat felelősségét magára vállalni, egyaránt jellemezte jéghideg racionalitás, és ezer fokos izzó szenvedély.
Gyulay Zsolt
Olimpiai bajnok kajakozó
- 1988 Szöul – K1 500 m, K4 1000 m olimpiai bajnok
- 1992 Barcelona – K1 500 m, K4 1000 m olimpiai ezüstérmes
- hatszoros világbajnok
- harminckétszeres magyar bajnok
1964-ben született. 1976-ban kezdett el Vácott kajakozni, innen igazolt később a Honvédba. Egy nagy generáció egyik legkarakteresebb egyénisége lett. 1988-ban két olimpiai bajnokságot nyert, méghozzá, egyesben és négyesben, márpedig ilyen különböző képességeket követelő számban csak a legnagyobbak képesek világelsők lenni. Világbajnokságainak száma 6. – a legkülönbözőbb összetételű csapatokat diadalra.
Egyike a kajaktörténet legsokoldalúbb egyéniségének. Egyéniben vakmerő manővereivel ejtette kétségbe ellenfeleit, párosban tökéletesen alkalmazkodott partneréhez, négyesben pedig csodálatos módon volt egyszerre hasznos csapattag és csillogó vezéregyéniség. Mindig megérezte a versenyek kritikus pillanatait, és vált pillanatok alatt a gárda vezéregyéniséggé. Ha kellett kulimunkát végzett, ha kellett visszafogta társait, ha kellett robbantott, máskor pedig fergeteges hajrákat indított. Ő volt a tökéletes kajakos, ha netán hoztak volna olyan versenyszámot, hogy a víz alatt kötelessége az egységnek végighajtani a távot, aligha kétséges, hogy a táv végén őt kellett volna figyelmeztetni, hogy, ha gondolja, akkor lassan akár fel is jöhet a víz felszínére.
Dr. Hegedűs Csaba
Olimpiai bajnok bírkózó
- 1972 München – Olimpiai bajnok
- világbajnok
- kétszeres Európa-bajnok
- hétszeres magyar bajnok
1948-ban született, 1957-ben kezdett el birkózni Szombathelyen, innen igazolt a Vasasba. 1971 és 1976 között olimpiai, világ és kétszeres Európa-bajnok. Visszavonulása után a válogatott szövetségi kapitánya, majd a Magyar Birkózó Szövetség elnöke.
Üstökös-ember, aki körül mindig sistergett a levegő. 1971-ben robbant a birkózás élvonalába, amikor a szófiai világbajnokságon káprázatos birkózással, minden mérkőzését két vállal nyerve lett aranyérmes. Birkózása egyedi volt, és hasonlíthatatlan. Szikrázó, kőkemény, célratörő, ugyanakkor improvizatív, virtuóz személyiségének jegyeit, individualizmusát, eleganciáját, szolid távolságtartását mindig magán hordozó. Egy év múlva Münchenben, az olimpián magabiztos versenyzéssel győzött, mintegy a sors kiszemeltjeként megszerezve ezzel a magyar sport 100. olimpiai aranyérmét. A csúcsok után jött a szakadék, néhány hónappal ezt követően autóbalesetet szenvedett, és heteken keresztül az életéért folyt a küzdelem. Másfél éves kihagyás után, valóban szinte reménytelen helyzetből tért vissza a szőnyegre, és 1976-ban fogvicsorgató küzdelmeket maga mögé tudva Európa bajnokságot nyert, majd győzelmét egy súlycsoporttal feljebb megismételte. 1977-ben a birkózó válogatott szövetségi kapitánya lett. Irányítása alatt az egyik aranykorát élte a sportág, 1979-ben 4 világbajnoki aranyérmet nyert a gárda, és a következő évben a moszkvai olimpián 2 aranyéremmel zárt. Fanatizmusát, érzelmi felfűtöttségét, fanatikus sikervágyát át tudta plántálni a versenyzőibe, határozott karaktert adott a csapatnak.
Jónyer István
Négyszeres világbajnok asztaliteniszező
- négyszeres világbajnok
- négyszeres Európa-bajnok
- kétszeres Európa Top12-győztes
- tizenegyszeres magyar bajnok
1950-ben született. Diósgyőrben kezdett játszani 1963-ban, onnan igazolt 1970-ben a Budapesti Spartacushoz. 1975-ben egyéni világbajnokságot nyert, a döntőben legendás nyugalmával, összpontosító és küzdőképességével 0-2-ről, más számára már-már reménytelen pozícióból fordított 3-2-re. Kétszer lett párosban világbajnok, 1979-ben pedig az addig legyőzhetetlen kínai csapat legyőzésével világbajnoki aranyérmet szerzett Klampárékkal. Nyolc alaklommal volt Európa bajnok.
Egy anatómiai csoda, orvosi rejtély, rendszeres fejtörésre okot adó esete az idegkutatóknak. Jónyer István ugyanis idegek nélkül született. Lehetett akármilyen az állás, bármilyen nagy a tét, félelmetes az ellenfél, neki fogalma sem volt milyen az, ha akárcsak megborzolódnak egy asztaliteniszező idegei. Addig semmilyen helyzet nem jutott el nála mérkőzés közben. Mindegy volt számára, hogy világbajnoki döntő, vagy egyszerű bemelegítő játszadozás, ő ugyanazzal a rendíthetetlen nyugalommal, kizökkenthetetlen precizitással ütötte vissza a túloldalról jövő nyesett, pörgetett, megcsapott, vagy finoman átemelt labdákat. Nem hibázott, nem kockáztatott, nem bravúrozott, nem akarta elkápráztatni a közönséget, kizárólag a győzelem érdekelte. Hogy addig, és úgy üsse-nyesse-pörgesse vissza a kaucsukot az ellenfél térfelére, amíg az ott nem landol magatehetetlenül. Szemmel is lehetetlen volt sokszor követni röppályáját, az újabb, és újabb kurflikat. Visszaküldéséhez átvételi elismervény is kevés lett volna. Maximálisan méltónak bizonyult nevéhez. Jó, és nyer…
Dr. Kamuti Jenő
Olimpiai ezüstérmes, világbajnok vivó- tőrvívó
- 1968 Mexikóváros – olimpiai ezüstérmes
- 1972 München – olimpiai ezüstérmes
- világbajnok (csapat: 1957)
- hatszoros világbajnoki ezüstérmes (egyéni: 1961, 1967; csapat: 1961, 1962, 1966, 1970)
1937-ben született, 1950-ben kezdett el vívni a Lokomotívban, majd a BVSC-ben folytatta pályafutását. 1957-ben tagja volt a világbajnok tőrcsapatnak. 1968-ban, és 1972-ben egyéniben olimpiai ezüstérmes. 6 ízben volt világbajnoki ezüstérmes csapat tagja. 1975-ben mondott búcsút a versenyzésnek, és szentelte minden energiáját orvosi hivatásának.
Fordult egyszer elő, hogy nehezebb dolga volt nem megnyerni az olimpiai döntőt, mint diadalmaskodnia. Ellenfele a lábán megsérült, és ha kimozgatja őt – ami iskola-feladat serdülő versenyzőnek is -, az ő ölébe hullik az egyébként abszolút megérdemelt olimpiai győzelem. Nem tette. Folytonos testközelben vívta végig a döntőt, és parázs csatában veszített, lett ezüstérmes – ám példája azóta is a sportszerűség egyik legérvényesebb példája. Ilyen volt ő. A sportág, pontosabban az egész versenysport gentlemanje, úriembere. A minden-áron, minden eszközzel, a sikerhajhászás időszakában képviselte, és képviseli azóta is, hogy az emberség a legfontosabb, a fair play mindenekfelett való. Ez a mai napig igazabb, fontosabb akárhány rekordnál, sikernél, diadalnál, személyes dicsőségnél. Minden áron nyerni hatalmas sportolói erény. Mindenáron nem nyerni – nos, ez az értelme, lényege, humánuma az egésznek.
Kásás Tamás
Háromszoros olimpiai bajnok vizilabdázó
- Háromszoros olimpiai bajnok (2000 Sydney, 2004 Athén, 2008 Peking)
- világbajnok (2003)
- kétszeres Európa-bajnok (1997, 1999)
- hatszoros olasz bajnok
- háromszoros BL-győztes (1998, 2007, 2010)
1976-ban született. Édesapja, Kásás Zoltán az előző generációnak volt egyik legendája. Ő maga hat éves korában kezdett vízilabdázni. Hamar kitűnt egyedülálló tehetsége. 1994-ben mutatkozott be a válogatottban, és rögtön a csapat egyik vezéregyénisége lett, pedig tele volt a gárda kivételes klasszisokkal. Háromszoros olimpiai bajnok ( 2000, 2004 és 2008). Egyszeres világbajnok, 2003-ban. Minden idők legnagyobb pólósai között tartják azóta is számon.
Ha vannak a sportban sokoldalú tehetségek, akkor ő a mindenoldalú tehetség. Nem volt a vízben olyan poszt, ahol csak nagyon jó lett volna, ő mindenben kimagasló erényekkel vétette magát észre csapatában. Tökéletesen belátta, átlátta a pályát, érzékelt minden mozzanatot, történést, egy-egy döntésénél azt is számba vette, hogy éppen hány szalámis-zsömlét fogyasztanak a büfében, vagy jegy nélkül igyekszik valaki belógni a mérkőzésre, és valamennyi tényező számbavételével hozta meg az adott helyzethez legjobban illő döntést. Tökéletesen ismerte képességeiből adódó felelősségét a csapat számára, ezt a legnagyobb természetességgel el is vállalta. Ha kellett, saját térfeléről lőtt bombagólt, máskor a gólvonal előtt is tovább passzolta a labdát egy nála is jobb helyzetben levő társának. Ha kellett, önmagát beáldozva kiállítatta magát, más esetben úgy forgatta a helyzetet, hogy a bíró azonnal az ellenfelet zavarta ki még az uszodából is. Egyszerre tudott hasznos és csillogó lenni, a mezőnybe beleolvadó és brillírozó. Amióta visszavonult, szürkébb lett a sportág nélküle.
Keleti Ágnes
Ötszörös olimpiai bajnok tornász
- Ötszörös olimpiai bajnok (1952 Helsinki, 1956 Melbourne – talaj, gerenda, felemás korlát, kéziszercsapat)
- világbajnok (1954, felemás korlát)
Ha valaki regényben megírná az életét, a kritika eltúlzottan fantasztának minősítené – hiszi a piszi – ilyen azért a valóságban nincs, ha filmre vinné egy rendező a producer kivágatna belőle jónéhány jelenetet, gondolván, hogy a képzeletnek is van azért határa, maradjunk a valóság talaján. És valóban ilyen fantasztikus életpályát nem lehet elképzelni, ilyet csak a sors produkálhat. Keleti Ágnes több, mint 100 éve született Budapesten, tisztes polgári családban. Örök mozgó, örök huncut, örök vidám kislány volt. A papája beíratta csellózni, vitte magával evezni, de semmiben nem árult el különösebb tehetséget, aztán tornázni kezdett, ám amikor kezdett volna kibontakozni jöttek a történelem örök szégyenei, a zsidó-torvények. Előbb a teremtől parancsolta távol, majd amikor élete is veszélybe került hamis papírokkal bujkálnia kellett. A felszabadulás után 24 éves fejjel kezdett el igazán tornászni abban a korban, amikor a legtöbben már abbahagyták. 1948-ra bombaformába lendült, de egy sérülés miatt nem indulhatott. 4 év múlva egy súlyos sérülés miatt 1 arannyal kellett beérnie, majd jött a csúcsok csúcsa, 1956, amikor 35 éves fejjel 4 aranyat nyert, ezzel mindenféle szempontból világrekordot állított fel. Tornája a balettos szovjet iskolával szemben forradalmasította, látványossá, akrobatikussá, ízig-vérig sportossá tette a női szakágat. Most 101. életévében is változatlanul élénk, nyugtatatlan, aktiv. Kitalálni ilyet nem lehet, legfeljebb az élet produkálhat.
Kőbán Rita
Kétszeres olimpiai bajnok kajakozó
- Kétszeres olimpiai bajnok (1992 Barcelona – K4 500 m, 1996 Atlanta – K1 500 m)
- kilencszeres világbajnok
- háromszoros Európa-bajnok
- harmincegyszeres magyar bajnok
1965-ben született. 12 éves korában kezdett kajakozni az FTC-ben, onnan ment át Csepelre, majd Újpestre. 1992-ben négyesben, négy évvel később egyesben nyert olimpiát. 19 világversenyeken összesen 27 érmet, közte 8 aranyat nyert.
Családjában ötödik lányként, jócskán nővérei után született, „amikor már nem várta senki”. Ez a „megkésettségi érzés” alighanem meghatározta viszonyát a világhoz, sorsához. Mintegy létét akarta bizonyítani, egészen egyedit létrehozni. Szüntelenül igazolni létét: töretlen és törhetetlen akarat, törekvés, kiapadhatatlan energia-forrás, mérhetetlen céltudatosság jellemezte. Kezdő kajakosként kialakult benne az eltökéltség, hogy a világ legjobbja lesz belőle. Ez a fanatikus törekvés végig kísérte pályája során. Öt ízben végzett világversenyen a második helyen, míg sikerült felállnia a dobogó felső fokára, és innentől nem engedett. Éveken át volt a sportág királynője. Igen, Ő idővel egyre keményebb, eltökéltebb lett, és ezzel együtt egyre sikeresebb lett. Csapathajókban, ahol mindig ő volt a meghatározó egyéniség, 1987-től sorra nyerte a világbajnokságokat, és 1992-ben a négyessel olimpiai bajnok is lett. Ugyanakkor az egyéni döntő elbukását keserű kudarcként élte meg, és szinte mániákus céltudatossággal készült arra, hogy négy évvel később, Atlantában, egyesben a sportág vitathatatlanul legnagyobb egyénisége legyen.. Ez hatalmas küzdelem után sikerült is neki, így ő az első magyar női kajakos olimpiai bajnok. Célját elérte, álmát valóra váltotta, ő lett a sportág vitathatatlanul legnagyobb egyénisége, a kajakkirálynő.
Kovács Katalin
Háromszoros olimpiai bajnok kajakozó
- háromszoros olimpiai bajnok (2004 Athén, 2008 Peking, 2012 London)
- harminckétszeres világbajnok
- huszonkilencszeres Európa-bajnok
- ötvenháromszoros magyar bajnok
1976-ban született. 11 évesen a Spartacusban kezdett kajakozni, onnan igazolt Újpestre. 1998 és 2013 között alighanem a világ legeredményesebb kajakosa volt. Külön klasszis, példakép, egy korszak ikonja. Nyert 2 olimpiát 31 világ és 29 Európa-bajnokságot.
A Hercegnő. Lényéből, személyiségéből, kajakozásából akár egy laza edzésen, akár világverseny döntőjében, valami egészen különleges harmónia, szépség, kiegyensúlyozottság áradt. Nem küzdött, hanem szinte lebegett a víz felett. Akár egyesben, akár bármelyik, bármilyen összetételű csapathajóban ideális ember volt, és minden távon is azzal a biztonsággal evezett, mintha az lenne az ő igazi távja. Ideálisan alkalmazkodott a társakhoz, és közben vezéregyéniségnek bizonyult, lett a gárda vezéregyénisége. Ahogyan a Nap süt, vagy a szél fúj, ő azzal a természetességgel evezett, nem voltak mélypontjai, vagy csúcsai, ami a sikerhez kellett, ő annyit evezett. Két olyan korszakos zseni, mint Kőbán Rita és Janics Natasa lett a sportág meghatározó egyénisége. A sors fura játéka, hogy míg párosban és négyesben is állt fenn a dobogó felső fokán, éppen egyesben csúszott ki minimális különbséggel az arany a kezéből. Minden megadatott neki, ami egy korszak legnagyobbjának megadatott, az az egyetlen, ami nem sikerült. Ezzel kevesebb értékű volna e páratlan karrier? Szó sincs róla. Éppen ellenkezője. Ettől lett teljesség. Nem egy páratlan sikersorozatként tarthatjuk számon, hanem egy páratlan karrier, egy minden ízében keményen megküzdött másfél évtized folytonos lángolásának, maximumra törekvésének páratlan példázataként.
Dr. Magyar Zoltán
Kétszeres olimpiai bajnok tornász
- kétszeres olimpiai bajnok (1976 Montreal, 1980 Moszkva)
- háromszoros világbajnok
- háromszoros Európa-bajnok
- hússzoros mesterfokú magyar bajnok
1953-ban született, 13 éves korában kezdett tornázni az FTC-ben edzője, Vigh László irányítása alatt. Kedvenc szerén, a lovon alighanem minden idők legnagyobb tornásza. Diadalútja 1973-ban Európa-bajnoki győzelmével indult, és 1980-ig nem talált legyőzőre szerén a világban. Ez idő alatt magabiztosan nyert két olimpiai aranyérmet, 3-3 világ-, és Európa-bajnokságot. Utolsó versenye diadalútjának betetőzése a moszkvai olimpiai győzelem volt.
Teológusok és archeológusok mind a mai napig vitatkoznak, hogy a ló volt-e előbb, és hozzá alakította a Teremtő Magyar Zoltánt, vagy fordítva, Magyar Zoltán volt előbb, hogy hozzá eszkábálta-e ezt a nyakatekert tornaszert, de tény, hogy tökéletesen egymásra találtak, de az is lehet, hogy az evolúció során egymáshoz igazodtak, és valami tökéletes egységet hoztak létre. Magyar Zoltán testi alkata, hosszú karjai, felépítése, izomzata, mozgáskészsége és kitartása, lelki tűrőképessége, kreatív gondolkodása mind arra predesztinálták, hogy ő legyen, és a mai napig, évtizedek múltával is maradjon a szer betetézője, királya. Hogy az addigi legkevésbé látványos, csillogó szerből a versenyek attrakciójává lett, amit mindenki felfokozottan várt versenyről versenyre, és ő soha nem hibázott. Végsőkig tágította a lovon egyáltalán bemutatható elemek repertoárját, több vakmerő újítása közül a mai napig legenda marad a szert forradalmasító elem a Magyar-vándor.
Nagy Tímea
Kétszeres olimpiai bajnok vívó – párbajtőrvívó
- kétszeres olimpiai bajnok (2000 Sydney, 2004 Athén)
- hatszoros világbajnok
- Európa-bajnok
- hatszoros magyar bajnok
1970-ben született, 1980-ban kezdett el a Vasasban vívni, innen igazolt 10 évvel később a Honvédba. Egészen extrém, kiszámíthatatlan stílusával hamar helyet követelt az akkoriban fénykorát élő magyar párbajtőr válogatottba, és 1992 és 1997 között 5 világbajnoki győzelmet szereztek vezérletével. Biztos esélyesként indult az 1996-os olimpián, ám sikerült azt a bravúrt végrehajtania, hogy kiesett. 4 és 8 év múlva alighanem nem figyelt eléggé oda, és fölényes biztonsággal megnyerte a versenyt, majd 3. gyermeke megszületése után 2006-ban egyéni világbajnoki győzelemmel zárta páratlan pályáját.
Vívásának volt egy teljesen egyéni sajátossága: minden ellenfeléből a legrosszabbat hozta ki. Mindenki ellen valami egyedi ösztönnel ráérzett, hogy neki mi a legkellemetlenebb, és onnantól nem engedett egy jottányit sem. Amíg lelki ellenállását miszlikre nem törte, nem tágított a találatig, tusig, győzelemig. Nem taktikázott, nem törekedett látványos megoldásokra, bravuros találatokra, virtuóz megoldásokra, csak nyert. A praktikum mágusa volt. Annyit, amennyit kellett, akkor, amikor kellett, úgy, ahogy kellet, pontosan kiszámítva, pontosan kivitelezve, szenvedély, indulat nélkül, hideg fejjel, hideg szívvel végrehajtva. A vágtató, lehengerlő vívóvilágban visszahozta a figyelem, az individualitás, az egyéni harcstílus becsületét, a szellem diadalát minden elsajátítható, begyakorolható tudás, képesség, mesterségbeli tudás, preciz végrehajtás felett. A győzelem mágusa.
Polgár Judit
Ötszörös sakkolimpiai bajnok
- ötszörös sakkolimpiai bajnok a nők között
- világranglista-vezető (1989-2015 között)
1976 július 23-án született, és ezt a napot azért érdemes feljegyezni, mert talán ez az egyetlen adat Polgár Judit életében, amely nem tekinthető rekordnak, amely nem külön fejezete a Rekordok Könyvének. Egyébként nemzetközi nagymester, nyolcszoros sakkolimpikon, kétszeres női sakkolimpiai bajnok, kétszeres olimpiai ezüstérmes, nyílt kategóriában egyéni Európa-bajnoki bronzérmes, magyar szuperbajnok, U14 és U12 korosztályos ifjúsági világbajnok a fiúk között. Hét alkalommal kapta meg a női Sakk-Oscar-díjat, közte az évszázad női sakkozójának járó Oscart is. A sakktörténet legjobb női sakkozója, az egyetlen nő, aki átlépte a 2700 Élő-pontos szupernagymesteri határt. Legmagasabb pontszámát, 2735 pontot 2005 júliusában érte el. Legjobb helyezése az abszolút világranglistán[3] a 8. hely volt, amit először 2004. januárjában ért el. A női világranglistát 1989-től megszakítás nélkül vezette 2015. márciusáig.[4] Egyedülálló, hogy 12 éves korától 26 éven (312 hónapon) keresztül a felnőtt női világranglista 1. helyezettje volt, ez a férfi és a női világranglistát tekintve is rekordnak számít mind az életkorát, mind a világelsőség hosszát tekintve. 2014. augusztusban bejelentette visszavonulását az aktív versenyzéstől.
Nevét egy sorban emlegetik Madame Curie-val, akit az elmúlt évszázad óta egy sorban tartják szakmájában nyílván működési területének legnagyobb lángelméivel, és fel sem vetődik olyan csacsi kitétel, hogy „nő létére”. Az ő zsenialitása is egyetemleges. A sakk legnagyobbjai közé tartozott, nem volt olyan nagy sakkozó, aki a biztos siker reményében vehette volna fel vele a küzdelmet. Legtöbbjüknek akár egyetlen döntetlenért is véres verítékkel kellett megküzdenie. Harcmodora hihetetlenül vad volt, agresszív, sodró lendületű, ugyanakkor minden hibára, gyengeségre azonnal felfigyelt, és arra kegyetlenül lecsapott. Elődje sem volt a sportágban, és követője sincs láthatáron belül. Egyedülálló jelenség, része az elmúlt évszázad kultúrtörténetének.
Rejtő Ildikó
Kétszeres olimpiai bajnok vívó – tőrvívó
- kétszeres olimpiai bajnok (1964 Tokió – tőr egyéni és csapat)
- ötszörös világbajnok
- tizenhatszoros magyar bajnok
1937-ben született. A Bástya, és az Elektromos után az Újpesti Dózsában bontakozott ki kivételes pályafutása. 1960 és 1976 között részt vett minden olimpián. Összesen 7 alkalommal állhatott dobogóra, 1964-ben kétszer is a felső fokára. 5 alkalommal nyert világbajnokságot, összesen 15 világbajnoki érmet.
A vívás hercegnője volt. Megmutatta, hogy ezt a kemény, harcias küzdősportot lehet könnyedén, elegánsan, finoman is csinálni – ehhez mindössze olyan zseniális adottságokkal kell rendelkeznie, mint amilyenek Rejtő Ildikónak voltak. Halláskárosulással, és gerincferdüléssel született, ám ezeket a hiányosságokat pótolta a természet egészen kivételes adottságokkal. Eleganciával, reflexekkel, gyorsasággal, és a vívást művészi szintre emelő intuitív képességgel, technikai tudással. Nem törekedett leküzdeni az ellenfeleit, nem törekedett virtuozitásra, látványos megoldásra, számára egyetlen cél volt, hogy a fegyvere ott landoljon ellenfele találati felületén. Hogy hogyan a csudában került oda, ez jórészt rejtély maradt a néző előtt, ellenfele előtt, sőt talán számára is. Lehetett hátrányos helyzetben, kiszorított helyzetben, lehetetlennek tűnő helyzetben, nyakatekert helyzetben varázsfegyvere mindig talált. Mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne. Tévedhetetlenül, elegánsan, finoman. Csöndessége, visszafogottsága, befelé forduló mentalitása dacára vezéregyénisége volt csaknem két évtizeden keresztül a korszak női tőr aranycsapatának. Ahogyan libbent a páston, nem célzott, csak mindig, amikor kellett, talált.
Schmitt Pál
Kétszeres olimpiai bajnok vívó – párbajtőrvívó
- Kétszeres olimpiai bajnok (1968 Mexikóváros, 1972 München)
- kétszeres világbajnok
- ötszörös magyar bajnok
1942-ben született. 1955-ben kezdett el vívni a Vörös Meteorban, innen igazolt át az MTK-VM-hez. 1968-ban és ’72-ben a párbajtőr csapattal olimpiai bajnok. 1970 és 71-ben, ugyancsak csapatban, világbajnok.
A párbajtőr-csapat zsenijei csillogtak, villogtak abban az időben, az „aranykorban”, olyan klasszisok brillíroztak, mint Kulcsár Győző, Nemere Zoltán, vagy Fenyvesi Csaba, ám, hogy ezekből a szertelen klasszisokból egy világverő csapat alakuljon ki, kellett egy negyedik tag, aki az egészet összefogja, akire mindig lehet számítani, aki feláldozza az egyéni érvényesülését a gárda érdekében, és hozza azt, amire adott pillanatban szükség van. Akár a kettős vereségeket is, akár váratlan bravúrt, az ellenfél idegeinek őrlését, akár a mieink összerázását. Ezt a szerepet töltötte be Schmitt Pál maradéktalanul, tökéletes biztonsággal, saját érdekét a csapat érdekeiért tökéletesen feláldozva. Áldozó készsége addig terjedt, hogy több esetben a csapat érdekében, kész volt elfogyasztani hősies gesztussal a teljes alkohol-készletet a nem mindig száraztorkú szuper-klasszis társai elől. Első a csapat!
Dr. Török Ferenc
Kétszeres olimpiai bajnok öttusázó
- kétszeres olimpiai bajnok (1964 Tokió – egyéni 1968 Mexikóváros – csapat)
- négyszeres világbajnok
- kilencszeres magyar bajnok (öttusa)
- kétszeres magyar bajnok (vívás)
1935-ben született. 1952-ben kezdett el öttusázni. Szívósan, kitartóan lépdelt a hazai ranglistákon egyre feljebb, míg eljutott a válogatottságig. 1961-ben mutatkozott be világbajnokságon, és az öttusa csapattal világbajnoki ezüstérmet nyert. 1963-ban viszont megkezdődött az igazi nagy diadalút, Balczóval és Mónával öt ízben esélyt sem adva a győzelemre riválisaiknak. Közben 1964-ben bravúros teljesítménnyel egyéni olimpiai bajnok lett Tokióban, és olimpiai sikerét immár a csapat tagjaként 4 esztendővel később megismételte.
Igazán akkor lépett porondra, amikor a legjobban kellett. Amikor a legnagyobb szükség volt megmenteni az előző éved diadalútját követően a magyar öttusa becsületét. A tokiói olimpián nem vehetett részt az akkor valóban verhetetlen arany-hármas másik két tagja. Veszni látszott a magyar öttusa addig kikezdhetetlennek tűnő nimbusza, nélkülük véget érni látszott a diadalútja. És ekkor jött Török. Addig jórészt tökéletes csapatembernek számított, aki minden egyes versenyszámban hozta tökéletesen megbízható formáját, aki minden számban a biztonságot jelentette a csapatnak kiegyensúlyozott átlag teljesítménnyel, gyenge pont nélkül. Ekkor azonban megtörtént a csoda, a tökéletes csapatember klasszis egyéniség lett. Felnőve a feladathoz, szinte önmagát felülmúlva, minden számban maximumot teljesítve maga mögé utasította a mezőnyt olimpiai bajnok lett egyéniben.
Vaskuti István
Olimpiai bajnok kenus
- olimpiai bajnok (1980 Moszkva C2 500 m)
- tízszeres világbajnok
- tizennyolcszoros magyar bajnok
1955-ben született. Az Építőkben kezdett el kenuzni, onnan igazolt a Honvédba. 1977-ben mutatkozott be világbajnokságon, aranyéremmel, és ezt a bravúrt 1986-os visszavonulásáig még 9 alkalommal különböző partnerekkel megismételte. Pályája csúcsa alighanem az 1980-as olimpia volt, ott Foltán Lászlóval a dobogó felső fokára állhatott. Fölényükre jellemző, hogy az utolsó bójasort elnézték, hamarabb abbahagyták a lapátolást, de így is a kétségbeesetten hajrázó riválisaik előtt csúsztak át a célvonalon…
Ha a kenujában egy tányér mákos tészta, egy konyhakredenc, vagy egy zsák strandpapucs foglalt volna helyet, nagy valószínűleg úgy is elsők lettek volna, ha Vaskuti térdel a kenu hátsó helyén. Ennek a helynek ő volt a mestere, specialistája, legnagyobb tudora és szinte művésze. Egyrészt tökéletesen tudott alkalmazkodni bármilyen stílusú, alkatú, habitusú elöl evező partnerhez, átvette mozgását, vagy tökéletesre balanszírozta, másrészt hátulról álltekintve az egész mezőny mozgását tévedhetetlenül megítélve a lehetőségeket vezérelte a hajót, hogy mikor kell belehúzni, mikor visszavenni, melyik oldalra balanszírozni. Egyetlen sablonos megoldás létezett nála: a célba mindig az ő kenujuk ért be, akár fölényesen, akár néhány milliméterrel hamarabb…
Darnyi Tamás
EGYPERCESEK
Visszavonulása után már egy évvel megalapította a nevét viselő úszóiskolát, ahol több ezer gyermek tanul úszni. Tamás itt adja tovább tudását, tapasztalatát a kis úszópalántáknak, ezzel is biztosítva a jövő bajnokait.
A legismertebb tanítvány, Gyurta Dani, aki olimpiai, világbajnoki és Eb-címnél nem adta alább.
Volt kitől tanulnia…
Dunai Antal
EGYPERCESEK
Ahogy nem kis öniróniával mesélte, hamar rájött, hogy sosem lesz matematika-professzor, hiszen még az érettségi is csak nagy nehezen sikerült. A futballpályán azonban kiderült: a góllövéshez viszont egyetemi szinten ért, ezért már egészen fiatalon elhatározta: erre teszi fel az életét! S hogy milyen jól döntött, bizonyítja: a Pécsi Dózsából 22 évesen igazolta át az Újpest (a legendás Szusza Ferenc szemelte ki), ahol hamar az évtized legjobb csapatának tagja lett, a Fazekas, Göröcs, Bene, Dunai, Zámbó összetételű támadósort nem csak itthon, a nemzetközi mezőnyben sem tudták gyakran megállítani. Az NB I háromszoros gólkirálya (1967, 1968, 1970), ráadásul 1967-ben Ezüstcipőt (36 találattal), 1968-ban Bronzcipőt nyert (ekkor „csak” 31 gólig jutott). A tokiói olimpián (bár kerettag volt) nem lépett pályára, ám a mexikói játékokon már arany-, míg négy évvel később, Münchenben ezüstérmet vehetett át; a két játékokon szerzett 13 góljával a mai napig a legeredményesebb ötkarikás labdarúgó. Visszavonulása után Spanyolországban edzősködött, majd 1993-ban a magyar olimpiai válogatott szakvezetője lett, Atlanta óta nem is szerepelt labdarúgócsapatunk a játékokon. Humoránál csak eleganciája és erőnléte jobb, közel a nyolcvanhoz is napi két órát edz, de hogy nem csak ímmel-ámmal, bizonyítja: tízes szériákban ötven felülés az adagja. Lehet utána csinálni!
Egerszegi Krisztina
EGYPERCESEK
„… és el kezdett hajrázni ez a pici lány! Bírja-e majd végig?! Gyere, Egérke, gyere, kicsi lány! Nem hiszem, hogy el lehet már venni tőle!” „Gyere, kicsi lány, gyere, kicsi lány! Ez meg fogja nyerni! Ez meg fogja nyerni! Egy csapás, még egy csapás, és még egy csapás! Hát ilyen nincs! Ilyen nincs, és mégis van – Egerszegi Krisztina olimpiai bajnok!” Aki látta a „Kicsi lány”, azaz Egérke szöuli, a női 200 méteres hátúszás döntőjében nyújtott teljesítményét az NDK-beli hústornyok között, sosem feledi azt – mint ahogy Vitray Tamás és Török László közvetítéseit sem.
Barcelonában már nem „Kicsi lány”, csupán „Egér” volt: abszolút papírformának vettük, hogy nem csupán a 200 méteres hátúszás, hanem a 100 méter hát és a 400 vegyes aranyérmét is magabiztosan szerezte meg. Az atlantai olimpián az egykori „Kicsi lányból” már Krisztina királynő lett, aki a 200 méteres hátúszás újabb aranyával immár ötödik ötkarikás elsőségét szerezte, s így Ő a legeredményesebb női úszónk az olimpiák történetében. Krisztina Atlanta után a visszavonulás mellett döntött (gondoljunk csak bele: mindössze 22 évesen!), négy évvel később a XX. század legjobb magyar sportolónőjének választották. Férjével, Vigassy Ádámmal 1998-ban ismerkedett meg, egy év után összeházasodtak, Krisztina azóta a családjának él, három gyermeket (Bálint, Barnabás, Zille) nevelnek.
Fa Nándor
EGYPERCESEK
Barátjával, Gál Józseffel egy ifjúkori álmot valósítottak meg, amikor megépítették a 9,5 m (31 láb) hosszú Szent Jupátot, és 1985-ben Opatijából nekivágtak első Föld körüli útjuknak. Ekkor még csak a családtagok és a szűk baráti kör kísérte ki őket, de menetközben a média is felfedezte a párost (volt idő rá: 70 000 kilométert tettek meg, 12 országban kötöttek ki, és 295 napot töltöttek vízen), így amikor 1987. szeptember 12-én visszatértek a kikötőbe, több ezres, a magyar zászlót lobogtató és a Himnuszt éneklő tömeg várta őket. Később a szintén saját tervezésű Alba Regia, majd Budapest nevű hajóival többször részt vett különböző (BOC Challange, Vandée Globe) Föld-körüli vitorlásversenyeken. Karrierje utolsó éveiben a Spirit of Hungry nevű vitorlásával versenyzett, előbb a Barcelona World Race viadalon, majd ugyanezzel a hajóval részt vett a 2016-17-es Vendée Globe-on (63 évesen kerülve meg a Földet), amely versenyen 93 nap, 22 óra, 52 perces idővel ért célba. Ekkor bejelentette, hogy visszavonul az óceáni versenyzéstől. Fa Nándor az első magyar, aki egyedül kerülte meg vitorlással a Földet, és az is egyedülálló, hogy ötször kerülte meg a hírhedt Hornfokot. Felesége, egyben a PR menedzsere, két lánya, Anna (ő a gazdasági vonalat erősíti) és Lili (tervezőként és rajzolóként segíti édesapját) már a Spirit of Hungary megálmodásában és megépítésében is sokat segítettek a családfőnek.
Dr. Faragó Tamás
EGYPERCESEK
Amikor a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete feledhetetlen elnöke, dr. Kárpáti György helyére beválasz-
tották a Nemzet Sportolói közé, Faragó Tamás csak annyit mondott: „Én már régóta a magyar nemzet sportolója vagyok, csak ez most vált hivatalossá!” Ami tény: már egészen fiatalon a válogatott vezéregyénisége lett, és nem csak termetével és játéktudásával – nem volt olyan világverseny, ahol ne Ő lett volna a gólkirály, vagy a torna legjobb játékosa – hanem lobogó hajával és fülbevalójával is kitűnt. Ám nehogy azt higgyük, hogy Tonónak ingyen jöttek a sikerek, hiszen rengeteget tett is azért, hogy a világ egyik legjobbja legyen. „Sokan mondták, hogy nálam tehetségesebb vízilabdázó nincs az uszodában, de abban is biztos vagyok: nálam többet sem edzett senki akkoriban…” S persze, vízilabdázóként csajozni is sokkal könnyebben lehetett, hiszen „amikor megtudták, hogy pólósok vagyunk, pláne, hogy a válogatottban is játszunk, az már fél siker volt.” A „csajok” egyéb szempontból is közel állhatnak Tonó szívéhez, hiszen Ő volt a 2005-ben, Montrealban világbajnokságot nyerő női válogatott kapitánya. Amíg a lányok a vízben ünnepeltek, Faragó kirohant az uszodából, hiszen, mint mondta, „hogy nézett volna ki, hogy egy idős, hosszú hajú fószer lebeg a vízen?” Faragó Tamást boldog családi háttere is erősíti: hármas ikrei, Berta, Emma és Tamás 2001-ben születtek.
Gyulay Zsolt
EGYPERCESEK
Aki azt hiszi, hogy kétszeres olimpiai bajnok kajakosunknak a szöuli olimpiáról az egyesben és négyesben szerzett ötkarikás elsőségek a legemlékezetesebbek, igen csak téved. Gyuzsó természetesen élete legemlékezetesebb világversenyének tartja a szöuli napokat, de amíg Ő Dél-Koreában vitézkedett, Budapesten megszületett első lánya, Blanka Olimpia is. (A harmadik név választását magyarázni kell?) Blanka tehetséges versenyzőként ifi Eb-t és vébét nyert, felnőttként viszont már nem folytatta az élsportot, a három évvel fiatalabb Rebeka a fitnessben teljesedett ki, érdekesség a 2005-ben született Csenge egy ideig Rebeka tanítványa is volt. De vissza az édesapához: Gyulay Zsolt Barcelonában már „csak” két ezüstöt hozott össze „szokásos „távjain” de hat világbajnoki címe kárpótolhatja. S az is, hogy mindent a kajaknak köszönhet, hiszen „hamar megtanultam, mi a rend és az alázat, hiszen a Dunával nem lehet viccelődni…”
S bár visszavonulása után nem maradt a sportágban (bár nem sokon múlt, hogy Vajda Vilmos visszavonulása után Ő legyen a szövetségi kapitány, de mint mondja, a sok iriggyel nem tudott mit kezdeni).
2016-ig Ő irányította a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt-t. Sportvezetőként fényes karriert tudhat magáénak: a hazai Forma-1-es versenyeket szervező Hungaroring Zrt. elnök-vezérigazgatója.
Dr. Hegedűs Csaba
EGYPERCESEK
Mr. Tus, Tuskirály – mindegy, hogy nevezzük a magyar sport századik olimpiai aranyát 1972-ben Münchenben megszerző birkózólegendát, aki az ötkarikás játékok után nem sokkal súlyos autóbalesetet szenvedett, de hatalmas akaraterővel már két évvel a történtek után visszatért, s nem csak a hazai, hanem a nemzetközi porondon (Európa-bajnoki cím) bizonyított. Alig egy évvel a visszavonulása után már szövetségi kapitányként dolgozott, remek munkáját Kocsis Ferenc, Növényi Norbert és Sike András ötkarikás elsősége is fémjelzi. Majdnem egy évtized után a szövetség elnöke lett (ezt a posztot 23 éven át töltötte be), és a nemzetközi szövetség végrehajtó bizottságában majd elnökségében is számítottak hatalmas tapasztalatára. Manapság a Kozma István Birkózó Akadémia szakmai tanácsadójaként valamint – egyfajta lokálpatriótaként – a Sportos és Egészséges Zemplénért Egyesület elnökeként ténykedik. Hobbija a vadászat, a Zemplén-hegységben, egy kis faluban található a minden igényt kielégítő vadászháza. Az év nagy részében ide vonul vissza, ám ma már csak hobbiból vadászgat. „Amikor kinn vagyok, már korán reggel nézem a vadakat, és hallgatom a patak csobogását. Több mint tíz éve, pontosan azért vettem ezt a tanyát, hogy a világtól elvonulva élvezhessem a hegyek látványát, valamint hallgathassam a szarvasbőgést és a patakok csordogálását…”
Jónyer István
EGYPERCESEK
Ha valaki csupán kicsit jártas a magyar sportban, egészen biztos, hogy a legendás Klampár Tibor – Jónyer István – Gergely Gábor asztalitenisz-csapatról Ő is hallott, akik a hetvenes-nyolcvanas években tönkreverték a világot. Ha leszűkítjük a kört a négyszeres világ- és Európa-bajnok (ne feledjük: a pingpong csak 1988-ban került föl az olimpia műsorára) Jónyerre, az ínyenceknek egy bizonyos „kifli” is eszébe juthat; no, nem a remek péksütemény, hanem az oldalpörgetés, amelyet Ő honosított meg a világon. Pályafutása csúcspontja az 1979-es phenjani vébé, ahol az aranyéremhez kétszer is meg kellett verni a pingpong-nagyhatalom Kínát – 22 ezer fanatikus szurkoló előtt. De ha már a péksütemény szóba került; azért is kellett egész sportpályafutása alatt fogyókúráznia (a phenjani vébé alatt 30 kiló sárgarépát fogyasztott el!), mert rendkívül édesszájú. „A mai napig előfordul, hogy ha éjszaka fölébredek, az első utam az éléskamrába vezet csokoládé vagy sütemény után kutatva…” Jónyerről kevesen tudják, hogy gyermekkorában világhírű futballista szeretett volna lenni, de sorsa abban a pillanatban eldőlt, amikor az épületasztalosként dolgozó édesapja műhelyében elkészült az első pingpongütője. Borításra nem futotta, ezért hungarocell került rá, ám a kilencéves Pistike ezzel is megnyerte élete első versenyét, egy iskolák közötti bajnokságot…
Dr. Kamuti Jenő
EGYPERCESEK
Már édesanyja hasában eldőlt, hogy vívó lesz, hiszen a Debrecenben élő szülei 1937 januárjában elmentek egy díszvacsorára, amelyet a város legelegánsabb helyén, az Arany Bika szállóban tartottak. A vívószövetség már ekkoriban is gondolt a sportág népszerűsítésére, e program részeként Kabos Endre, Gerevich Aladár és Kovács Pál tartott bemutatót. Kamuti Jenő szülei elég ritkán juthattak el hasonló társadalmi eseményre – s bár édesanyja semmit nem értett a víváshoz – egyből magával ragadta a sportág eleganciája, a fehér felszerelés, és hogy sportszerűen bemondják a találatot. Még aznap este eldöntötték Kamuti Jenő édesapjával, hogy születendő fiukat mindenképpen vívónak adják majd. Kamuti már Budapesten kezdte a sportágat, s bár hiába lett már 20 évesen csapatban világbajnok, ezt követően, a legrangosabb világversenyeken (mexikói olimpia, müncheni olimpia valamint nyolc világbajnokság), rendre „csak” ezüstök és bronzok jöttek össze. Erről így vélekedik: „mindig is reális voltam és vagyok a tehetségemmel kapcsolatban; már azzal is végtelenül boldog voltam, ha egy világversenyen a dobogóra állhattam.”
Viszont amikor 2017-ben beválasztották a Nemzet Sportolói közé, azt mondta: „ez a megbecsülés még egy olimpiai bajnoki címnél is többet ér számomra.
Úgy érzem, mintha az Oscar-díjat kaptam volna meg…”
Kásás Tamás
EGYPERCESEK
Mondhatjuk, előre megvolt írva a sorsa, hiszen édesapja, Kásás Zoltán olimpiai ezüstérmes világ- és Európa-bajnok vízilabdázó. De talán a papa örül a legjobban, hogy a fiú alaposan lekörözte Őt, elég, ha csak a három olimpiai bajnoki címet (2000 Sydney, 2004 Athén, 2008 Peking) említjük meg, persze, nem megfeledkezve a barcelonai vb-aranyról vagy hogy kétszer is Eb-címet nyert. S ha már Európa-bajnokság: a világ az 1997-es Eb-döntőn tanulta meg a „Kiskása” nevét, hiszen a Jugoszlávia elleni fináléban (3:2) – egészen egyedül álló módon – válogatottunk mindhárom gólját Ő szerezte! A magyar sport egyik legnagyobb egyéniségének szerénységére jellemző, hogy egy interjúban elárulta: „sokkal többet ki tudtam volna hozni magamból, ha profibb lett volna a mentalitásom vagy például jobban odafigyelek a regenerálódásra.” Mi csak annyit tehetünk hozzá: sok-sok Kásás Tamást kívánunk még a magyar sportnak!Aki a visszavonulása óta – többek között – saját pizzériáját üzemelteti. Nagylelkűségére tanúbizonyság: a koronavírus-járvány első hulláma idején napi 200 pizzát adományozott teljesen ingyen az egészségügyi dolgozóknak. A jóképű vízilabdázót mindig is körberajongták a hölgyek, talán ezért is őrzi féltve magánéletét. Annyit elárult közösségi oldalán: lassan két éve foglalt a szíve, egy Sophie nevű modell-lány a szerencsés kiválasztott…
Keleti Ágnes
EGYPERCESEK
A 2021. január 9-én 100. születésnapját ünneplő Ági néni (a világ legidősebb élő olimpiai bajnoka) életútja a legjobb bizonyíték arra: aki lelkiekben gazdag, azt egyetlen rendszer, egyetlen ideológia sem tudja megtörni. Ági néni annak ellenére, hogy származása miatt sok hátrány érte (a német megszállás alatt például Juhász Piroska álnéven dolgozott háztartási alkalmazottként majd szűcssegédként) egyszer sem adta fel az álmait, s bár csak 18 évesen kezdett versenyszerűen tornászni, a remek alapoknak köszönhetően ötszörös olimpiai bajnok lett. Az 1956-os melbourne-i játékokon négyszer is a dobogó legfelső fokára állhatott, mai ésszel felfoghatatlan, hogy erre az egészen egyedül álló bravúrra 35 évesen volt képes!
Az olimpia után kinn maradt Ausztráliában élő nővérénél, de nem sokkal később közbeszólt a szerelem: második férjével, Bíró Róberttel (két gyermeke édesapjával) Izraelben telepedtek le. A mai napig nagy hálával beszélnek az országban Ági néniről, hiszen Ő rakta le az izraeli tornasport alapjait – s talán nem sokan tudják róla: remekül is rajzol! Több mint öt éve már hazaköltözött Magyarországra, de megbecsülését jelzi: nem csak a Nemzet Sportolója lett, hanem például Izrael legrangosabb állami kitüntetését is megkapta. Maradj még sokáig közöttünk, Ági néni!
Kőbán Rita
EGYPERCESEK
A magyar kajak-kenu sport korszakos – s egyben karizmatikus – egyénisége 24 éves pályafutása alatt kétszer nyert olimpiai bajnokságot (1992 Barcelona K4 500 m, 1996 Atlanta K1 500 m), mindemellett kilencszeres világ- és háromszoros Európa-bajnok. (aki – kizárólag az eredményesség érdekében – a csapattársaival és edzőivel is gyakran felvállalta a konfliktust, a mai napig emlegetik vele kapcsolatban a sydneyi játékok K4 500-as (elvesztett) döntője után adott nyilatkozatát, amelyről ma már úgy vélekedik: nem kellett volna ennyire őszintének lennie…) Ritát egyébként már a kajakhoz is a természet szeretete vonzotta, a mai napig rajongással tud mesélni a Dunáról, a Tiszáról, „amelyeket maximálisan tisztelni és szeretni kell. De ne feledjük: a víz is szeret minket”.
Rita a természet mellett az állatokat is nagyon szereti, visszavonulása után például lótenyésztéssel is foglalkozott, számos ügetőversenyen is elindult, majd 2013-ban tért vissza a kajakhoz, az MTK utánpótlásedzője lett. Imádja a verseket, 2015-ben hatalmas sikert aratott, amikor a Nemzeti Színházban – a „Vers a bajnokoktól” című est keretében – előadta Romhányi József: Marhalevél című klasszikusát. Ars poeticája, hogy egyetlen nehéznek tűnő feladat elől sem szabad elfutni, ehhez kapcsolódik kedvenc mondása: „ha az élet citromot ad, csinálj belőle limonádét!”
Kovács Katalin
EGYPERCESEK
A Kajakkirálynő elnevezést már aktív sportpályafutása alatt joggal érdemelte ki. Ami tény: Kovács Katalin 30 éves pályafutása alatt számos rekordot megdöntött, ám egy biztosan még hosszú évekig (talán örökre?) fennmarad: nem egyhamar lesz a sportágnak újra egy 31-szeres világbajnoka! Mindemellett a 28 Európa-bajnoki cím szinte „eltörpül”, de persze a legértékesebb a három olimpiai elsőség (2004 Athén, 2008 London, 2012 Peking), amelyeket kettesben és négyesben szerzett Janics Natasával illetve Fazekas-Zur Krisztinával, Kozák Danutával és Szabó Gabriellával. Kati tudatosan készült arra, hogy 40 évesen abbahagyja a versenyszerű sportolást, erre végül 2017-ben került sor. S hogy mennyire az életformájává vált a víz és a sport, bizonyítja: manapság úszóedzésekkel tartja kondiban magát, de azért néha már újra beül a kajakba, és csak úgy kedvtelésből lelapátol egy hosszú távot. A sportág vérkeringéséből – egyelőre – azonban kiszállt, és manapság már csak a családjának él: férjével, Ádámmal a két csöppségnek, Luca Annának és Júlia Lénának szentelik minden szabad percüket. Kati hosszú távú, titkos álma egy sporttábor létrehozása, amelyben számos labdajáték mellett – ki sejtette, hogy például a csapatsportágak közül a kosárlabda a kedvence, és nagyon szereti játszani is? – a kajak-kenu állna az első helyen. Mondhatnánk: naná!
Dr. Magyar Zoltán
EGYPERCESEK
Ha valakiről bármit elneveznek, ez már önmagában elég a halhatatlansághoz. A Magyar-vándor az egész világot ámulatba ejtette, nem véletlen, hogy Magyar Zoltán Montreal után Moszkvában is olimpiai bajnoki címet szerzett, mindemellett három világbajnokság és három Eb aranyérme is megtalálható a vitrinjében. A hetvenes-nyolcvanas években még fogalmunk sem lehetett arról, hogy mi is az a celebvilág, de tény: a jóképu˝ – és cseppet sem mellékesen sikeres – tornászfiú népszerűsége a kor legismertebb művészeivel, zenészeivel vetekedett, pályája csúcsán szinte nem volt olyan nap, hogy ne szerepelt volna a tévében. A jövőjére is gondolt: visszavonulása után állatorvosi diplomát szerzett, és évekig praktizált. Ez egyelőre azonban a múlt, bérbe adta a rendelőjét, hiszen 2011-ben – közel 20 év után – visszatalált kedvenc sportágához, azóta főállásban a Magyar Torna Szövetség elnöke. „Szinte szűzen tértem vissza, de hatalmas energiával és lelkesedéssel dolgozom, előfordul, hogy napi négy, de az is, hogy huszonkét órát ténykedem, de az a fajta sportvezető vagyok, aki lejár a tornatermekbe, a versenyzők közé, hiszen érezzék: vezetőként is közéjük tartozom. 2015-ben még egy nagy megtiszteltetés érte: pályafutása megkoronázásaként a Nemzet Sportolói díszes társaságának is a tagja lett.
Nagy Tímea
EGYPERCESEK
Többször elmesélte már: vívópályafutását egy kamaszkori, plátói szerelemnek köszönheti, hiszen annak idején egy jóképű fiú miatt kezdett lejárni a Vasas Pasaréti úti vívótermébe. Pár hét múlva a srác eltűnt a pástról, Titi viszont maradt (vajon tudja ez a férfiú, hogy közvetve egy kétszeres olimpiai bajnokot köszönhetünk neki?), s még az sem szegte kedvét, hogy eleinte az úgynevezett „gyengébbik” csoportba irányították. Legendás küzdeni tudása egész karrierje alatt jellemző volt rá, abból is erőt merített, miután az atlantai olimpián – már esélyesként – csupán az ötödik helyen zárt. A sors bőven kárpótolta, hiszen egy ország zárta szívébe, amikor Sydneyben már édesanyaként szerezte a játékok első magyar aranyát, majd ugyanezt a bravúrt megismételte Athénban – immár kétgyermekes édesanyaként. Harmadik gyermeke születése után egyéni világbajnoki aranyérmet szerzett. Manapság talán Ő sem tudja, hogy miként fér bele a nap 24 órájába ennyi tennivaló, de tény: három gyermeke nevelése mellett a Hajós Alfréd Sportuszoda és a Duna Aréna létesítményvezetőjeként dolgozik, a Magyar Vívó Szövetség társadalmi kapcsolatokért felelős alelnökeként is számítanak a munkájára, és cseppet sem mellékesen:
a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete 2020 júliusában megválasztott elnökeként szívügyének tekinti a magyar sport népszerűsítését a fiatalok körében is.
Polgár Judit
EGYPERCESEK
A sakktörténet legjobb női játékosa. Világklasszis. A sakktábla mellett nőtt fel, nővéreihez, Zsuzsához és Zsófiához hasonlóan. Ők a legendás Polgár-lányok.
Judit a nők között öt aranyérmet szerzett két sakkolimpián, az elsőt 12 évesen, 1988-ban. Ekkor vette át a vezetést a női világranglistán is, melynek első helyén 26 éven át az Ő neve állt. Hosszú távú célja az abszolút világbajnoki cím volt, 14 évesen indult utoljára női versenyen. A férfiak között 15 évesen és 4 hónaposan lett nemzetközi nagymester (korábbi világrekord). Ő az egyetlen női sakkozó, aki a férfiakkal közös (nyílt) rangsorban a top 10-be jutott. Nyolc sakkolimpián ült asztalhoz a magyar férfi sakkválogatottban, amellyel két ezüstérmet szerzett.
2014-ben vonult vissza a versenysporttól. Nem csak a tábla mellett gondolkodott több lépéssel előre: aktív versenyzőként tette le az alapjait mindannak, amivel ma, a Polgár Judit Sakk Alapítvány vezetőjeként, a sakk és az oktatás nagyköveteként, esélyegyenlőségi jószolgálati követként foglalkozik. A budapesti Világsakkfesztivál fő szervezője, Sakkjátszótér és Sakkpalota képességfejlesztő programjaival a következő generációk oktatásának aktív résztvevője. Az élsporttól sem szakadt el teljesen: a legnagyobb presztízsu˝ sakkversenyek szakkommentátora, mentor.
Mottója: „Higgy, és légy a legjobb önmagad.”
Rejtő Ildikó
EGYPERCESEK
Egészen fantasztikus élettörténeteket tud produkálni a sors, ezek közé tartozik Rejtő Ildikóé is. Családjának volt egy jövendöléssel foglalkozó ismerőse, aki vele kapcsolatban megjósolta, biztos, hogy felnőttként rendkívül sikeres lesz, és körbeutazza majd a világot. Édesanyja pedig csak hitetlenkedett, hiszen az akkor 10 éves Ildike egy nagyon vézna, ráadásul komoly hallásproblémával küszködő kislány volt. De a jóslat bevált, hiszen Ildikóból (fogyatéka ellenére) egy rendkívül tehetséges és eredményes vívónő lett, érdekesség: a legelső versenyekre még édesapja is elkísérte azért, hogy jelezze neki, ha a pástra szólítják. Mint később elmesélte, első szándékból azért kezdett el sportolni, hogy a fogyatékosságából adódó kisebbségi komplexusán túltegye magát, ám aztán az egész világot sikerült legyőznie. A legnagyobb boldogság számára, hogy ugyan hendikeppel indult, de mindenért kárpótolta a sors. Nem csak a két olimpiai és öt világbajnoki arany, és nem csak a boldog családi élet miatt, hanem azért is, mert 2007-ben a Nemzet Sportolói közé választották, így békességben, szeretetben és gondtalanul élhetnek a férjével Budapesten és a jó idő beköszöntével balatoni nyaralójukban. S cseppet sem mellékesen: mindkét helyen hódolhat kedvenc hobbijának, a kertészkedésnek és a természet csodálatának.
Schmitt Pál
EGYPERCESEK
Ritka, hogy egy olimpiai bajnokra a sportpályafutás befejeztével egy még sikeresebb karrier vár. Schmitt Pál ezt a tételt erősíti. Hiszen a pásttól kétszeres olimpiai és világbajnokként köszönt el 1976-ban, hét évvel visszavonulása után már a MOB főtitkáraként tevékenykedett, s ezzel párhuzamosan a nemzetközi szervezetbe is beválasztották. 1989-ben a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke lett, 1991-ben a NOB Végrehajtó Bizottsága tagja lett, 1995-ben pedig a NOB alelnöke. Ezzel párhuzamosan beindult a diplomáciai pályafutása is, hiszen Spanyolország, majd Svájc nagykövete is lett, természetesen megtartva a MOB-elnöki funkciót is. 2003-ban lépett be a Fideszbe, ahol előbb alelnök lett, majd az Európai Parlamentben is ezt a tisztséget töltötte be. 2010-ben egy rövid ideig a Magyar Köztársaság elnökének választották, emiatt a MOB-elnöki tisztségről lemondott. Amikor egy beszélgetés során gazdag életútja szóba került, visszakérdezett: „ki az, aki ezekre a felkérésekre nemet mondott volna? Éppen ezért semmit nem bántam meg!” Manapság is aktívan dolgozik, emellett a Corvinuson, a Testnevelési Egyetemen és a győri Szent István Egyetemen sportdiplomáciát, nemzetközi kapcsolatokat, protokollismereteket, a sport és a fenntarthatóság kapcsolatát valamint olimpiatörténetet tanít. Szabadidejében szeret zenélni, a zongora mellett a tárogató az új kedvenc, no, és a sakk az interneten.
Dr. Török Ferenc
EGYPERCESEK
Azt szokták mondani: nem gyakori, hogy egy rendkívül eredményes sportolóból rendkívül eredményes edző, netán szövetségi kapitány lesz. Török doktor alaposan rácáfolt erre a tézisre, hiszen öttusázóként egyéniben (1964, Tokió) valamint a legendás Balczó Andrással és Móna Istvánnal csapatban (1968, Mexikóváros) is olimpiai bajnok lett. Visszavonulását követően már 1976-ban szövetségi kapitánynak választották, legnagyobb sikere a szöuli olimpia (1988) és az 1989-es budapesti világbajnokság volt, (ki ne emlékezne Eperjes Károly és a drága emlékű Bubik István művész urak legendás szurkolására, és a több mint tízezer fanatikus drukkerre?), amelyeken irányításával első helyet szerzett a Fábián László – Mizsér Attila – Martinek János (Kálnoki Kis Attila) összetételű magyar válogatott, de Török Ferenc a magyar szövetség elnökeként és a nemzetközi szövetség alelnökeként is dolgozott. Manapság is teljes életet él, ügyvédként még mindig teljes erőbedobással dolgozik, első házasságából három (Mónika, Viola és Ferenc), a másodikból egy gyermeke (Fanni) született. Nagy a család, nem kevesebb, mint kilenc unokája és hét dédunokája van, de azért már kicsit visszavett a tempóból: teniszezik, úszik és kerékpározik, saját bevallása szerint egy héten már csupán kilenc edzést tart…
Vaskuti István
EGYPERCESEK
A magyar kenusport legendás alakja nyugodt szívvel kijelentheti: párosban szép az élet! Hiszen legnagyobb sikereit (olimpiai bajnoki cím Foltán Lászlóval 1980-ban, Moszkvában), valamint kilenc világbajnoki elsőségét (Foltán, Buday Tamás, később Sarusi Kis János társaságában) sosem egyéni számban, hanem mindig duóban érte el. Vaskuti sportolói nagyságát bizonyítja, hogy – Sarusival együtt – nemzetközi Fair Play-díjat is kapott, mert az 1986-os vébén (miután a dánok meglékelték a hajójukat, amely így tele lett vízzel és csupán az ötödik helyen zártak) az egyik legnagyobb riválisnak, a jugoszláv kettősnek kölcsönadták a tartalék hajójukat. Utolsó olimpiáján, Szöulban az a megtiszteltetés érte, hogy (a moszkvai küldöttség utolsó mohikánjaként) a magyar csapat zászlóvivője lehetett a megnyitó ünnepségen. Vaskuti a nemzetközi sportdiplomáciában is sikeres karriert futott be: először a nemzetközi szövetség technikai bizottságába, majd elnökségébe választották be, 2010-ben pedig a szervezet első alelnöke lett. 2020 januárja óta nyugdíjas, de így is aktív életet él; mint mondja, kedvenc hobbijának hódolhat, hiszen van ideje utánpótlás versenyzőket nevelni, több mint 20 gyerekkel foglalkozik, köztük Olivér unokájával is. Aki, ha csak a nagypapa tanácsainak felét megfogadja – nagy bajnok lehet!
