Ehhez az Ókor történelméhez kell visszanyúlni. Képzeletbeli utazásunk földrajzi megállója pedig nem más, mint az Óperzsa Birodalom. Történelmi hírnökünk Hérodotosz, ógörög történetíró, aki írásaiban emlékezik meg a Halhatatlanokról. Kik voltak ők? Az óperzsa uralkodó testőrsége és a hadsereg elit alakulata, amely a mítosz szerint létszámában mindig tízezer főt számlált. Ebből az is következett, hogy ha valamelyik harcos ütközetben elesett, elhunyt, vagy bármilyen más okból harcképtelenné vált, az egységet az előírt létszámra feltöltötték. Tízezren voltak-e? Teljes bizonyossággal nem tudjuk. Ami még lényeges a történet szempontjából, hogy a „híradások” szerint, Őket nem kizárólag a fegyverforgatásban bizonyított teljesítményük, képességeik alapján választották: szerepet játszó tényező legalább annyira származásuk is volt… Halhatatlanjaink – a hadszíntértől, természet- s társadalomtudományon, a művészeten, a közéleten át egészen a sportteljesítmények világáig – egytől egyig más utat jártak be: ők nemzetünk, s világunk történelmében mindannyian tehetségük, eredményeikkel, művészi (alkotói) kivételességükkel, kiugró szakmai felkészültségükkel, hazaszeretetükkel és példaértékű emberi minőségükkel írták be a nevüket. Így emlékezetüket halandók számtalan generációja évszázadok óta oltalmazza. Nemzetünk sportjának kiválóságai sem képeznek kivételt ebben.