Nosztalgikus hangulatban – 35 éve volt a 100 méteres hátúszás szöuli olimpiai döntője, amikor is Egerszegi Krisztina először nyűgözte le a világot, és olimpiai ezüstérmes lett. Négy nap múlva pedig már senki sem tudta megelőzni 200 méteren, amivel sporttörténetet írt a 14 éves “Egérke”. 
„Hamarabb lettem olimpiai bajnok, mint hogy kimondhattam volna: olimpiai bajnok szeretnék lenni. Minden olyan gyorsan történt. Talán egyetlen pillanat volt, amikor gondoltam az aranyéremre. Amikor párhuzamot vontam, hogy milyen szép is lenne, ha megint egy helyet tudnék javítani kétszázon, ahogy százon történt”
Az őstehetségről így nyilatkozott egyszer az 1976-os olimpiai bajnok, amerikai John Naber, amikor először látta Egerszegit úszni:
„A vízfekvése tökéletes, hozzá fogható tehetséget még nem láttam. Úgy úszik, hogy nem is vet hullámokat. Élmény nézni!” – állapította meg.
Turi György:
„Magas a vízfekvése, rendkívül laza az izomzata, a gyorsúszó kartempóval megegyező erejű víz alatti karmunkára képes. A saját testsúlyához képest nagyobb a relatív tolóereje, mint ellenfeleié” – hangzott a szakmai elemzés.

Az úszópápa Széchy Tamás sem fukarkodott a jelzőkkel, azt mondta, életében nem látott még ekkora tehetséget. Egerszegi edzője aztán Kiss László lett, akinek az egyik módszere az volt arra, hogy megőrizze a szép úszóstílusát, hogy egy üres májkrémes dobozt rakott Egerszegi homlokára, és azt kellett átvinnie a medence egyik partjáról a másikra.

„Ez a kislány adta vissza edzői hitemet abban, hogy tisztességes eszközökkel, kizárólag sportmunkával is lehet valakiből világklasszis úszót nevelni”

– összegzett Kiss László.

 
Forrás: telex.hu
📸 MTI / Németh Ferenc (Egerszegi Krisztina a 200 méteres hátúszás eredményhirdetésén az 1988. évi nyári olimpiai játékokon Szöulban)