Szenvedéllyel kell csinálni azt, amire születtünk.

A HMSE legnagyobb küldetése, hogy menjen, meséljen, motiváljon és biztassa a mai fiatalokat a sport szeretetére, a kitartásra, a céltudatosságra, továbbá hogy példát mutasson a felnövekvő generációnak. Célunk a fiatalok sport felé terelése, népszerűsítve a magyar versenysportot és az olimpiai eszme szellemiségét.

Néhány napja két nagyszerű Halhatatlan Sportnagyságunk Szombathelyen járt az MCC képzési központjában, ahol Sportlegendáink meséltek tapasztalataikról, sikereikről, kudarcaikról, a kitartásról, a szorgalomról és az életre szóló élményeikről egy nagyon jó hangulatú beszélgetés keretében:
JÓNYER ISTVÁN, a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett, 4x-es világbajnok, 4x-es Európa-bajnok magyar asztaliteniszező, aki az 1970-es években sportágában a világ legeredményesebb játékosai közé tartozott, és
VASKUTI ISTVÁN, a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett, olimpiai bajnok, ️10x-es világbajnok, ️3x-os világbajnoki bronzérmes, ️Nemzetközi fair play-díjas, 16x-os magyar bajnok kenus, mesteredző, valamit az esemény moderátoraként
FÜLEKY ANDRÁS, a HMSE Igazgatója tartotta az előadást.

Vaskuti mesélt sportkarrierje indulásáról és arról a kemény munkával kikövezett útról, amely a dobogó legfelső fokáig vezetett. Hangsúlyozta, hogy a tehetség és a kitartó munka mellett olykor bizony nagy szerepe lehet a szerencsének is.

„Az, hogy hová születünk, vagy hová sodor bennünket az élet gyerekként, alapjában határozhatja meg, milyen lehetőségek nyílnak meg előttünk sportolóként.”

– Ö maga, aki a Margit-sziget mellett töltötte a fiatalkorát, így adott volt könnyedén szerelembe esni egy vízi sportba, de nem lett volna ilyen könnyű a helyzete, ha szülővárosában, Debrecenben maradt volna a családja.

Jónyer István arról mesélt, hogy alakult az iskolai szünetekben zajló játék világklasszis versenyzéssé, és mit jelentett kamaszként naponta órákat utazni egy-egy edzésre, hogy aztán jó esetben néhány óra alvás után beüljön az iskolapadba. Az érdeklődők megtudhatták, hogy a híres „Jónyer kiflit” egy szettvégi holtfáradt mozdulatnak köszönhetjük, míg a „banánpörgetés” hosszú munkafolyamat eredményeként alakult ki.

Mindkét sportoló megélhette az egyéni és a páros versenyzés örömeit és nehézségeit. Meséltek arról is, hogyan tudtak alkalmazkodni egy-egy versenyzőtársukhoz, vagy hogyan alakították ki a feladatmegosztást az együtt versenyzés során. Vaskúti István úgy fogalmazott: megtiszteltetésnek élte meg, hogy egy időben mindenki vele akart egy hajóban versenyezni. Hálából ő igyekezett mindenkinek aládolgozni a kenuban, hogy akkor is jól érezze magát vele, ha számára nem is komfortos egy új stílusban evezni.

Ezúton is köszönjük a felkérést az MCC-nek, a kellemes hangulatú eseményt, élményt, és a fantasztikus képeket!

 

 

 

Média megjelenés:

https://mcc.hu/hir/kiflit-vagy-banant-bajnokok-a-szombathelyi-mcc-kepzesi-kozpontban