EMLÉKEZÜNK 🖤 HALHATATLAN LEGENDÁNKRA!
Csak egyvalaki tudta legyőzni a bajnoknőt, de ő pár hét múlva megnősült

 

107 éve, 1915. január 6-án született CSÁK IBOLYA (Budapest, 1915. január 6. – Budapest, 2006. február 9.), Halhatatlan Legendánk. Ő a magyar atlétika első női olimpiai aranyérmese, az 1936-os berlini olimpián nyert. A vert mezőnyben akadt egy férfi is. A magasugró a harmadik helyet célozta meg, de kis szerencsével az első jött össze neki.

 

Csák Ibolya nagyon szeretett táncolni, színésznői ambíciói voltak, és mivel szépen táncolt, kézenfekvőnek látszott, hogy a Nemzeti Torna Egyletbe kerülve tornász lesz (1929). De idővel inkább átlépett az egyesület 1932-ben megalakított atlétika szakosztályába. Magasugrásban és távolugrásban is versenyzett, de nemzetközi versenyeken kiemelkedő eredményeket magasugrásban ért el. Újszerű technikával ugrott, az elsők között alkalmazta a fékező kitámasztást és az ugrás síkjára merőleges ollót. 1935-ben 156 centiméteres legjobb eredményével a világranglista ötödik helyezettje volt.

 

Csák Ibolya hároméves versenyzői múlttal került be az 1936-os berlini olimpiára utazó csapatba. A válogatóversenyen, amelyet egy futballmérkőzés szünetében rendeztek, majdnem húsz centiméterrel verte riválisait, és csak négy centiméterrel maradt el a világcsúcstól. Az atlétikai csapatban ő volt az egyetlen nő, ráadásul az edzője sem kísérhette el, a felkészülést az edzésterv alapján Berlinben, egyedül fejezte be.

 

Az 1936-os berlini olimpiai játékokon nagyon szoros küzdelemben győzött. Hárman jutottak túl a 160 cm-es magasságon, de a 162 cm-t egyiküknek sem sikerült átugrania, ezért kaptak egy negyedik lehetőséget is. Hármuk közül csak ő vitte át ezt a magasságot, ezzel érdemelte ki az ötkarikás aranyat.

 

„Öten jutnak el az 1,60 méter küszöbére. A német Kaun elsőre veri, az angol Odam átjut rajta. A szintén német Ratjen és a francia Nicolas veri. A magasság Csáknak sem sikerül elsőre, másodikra azonban átjut rajta. Kaun harmadikra jut tovább, Ratjen és Nicolas kiesik. Az 1,62 métert valamennyien leverik. A szabályok szerint a holtversenyt újabb ugrás dönti el. A német és az angol leveri, Csák tisztán, magasan ugorja az 1,62 métert.” – Nemzeti Sport 1936. augusztus 10.

 

A versenyzők jutalma idehaza ötven pengő volt, a tíz győztes ezen felül egy intarziás asztalt is kapott, amelyet egy Németországba került, a sportsikereken felbuzdult műbútorasztalos készített számukra.

A siker Csák Ibolya számára a biztonságot is jelentette: odahaza várta az értesítés, hogy felvették a Nemzeti Bank pénzjegynyomdájába (az állást az olimpia előtt pályázta meg, de akkor elutasították), sőt férjét is alkalmazták köztisztviselőnek. A versenyzést folytatta, munka után járt az edzésekre, ahol férje lazította a homokot, hogy puhára essen.

 

Különleges körülmények között nyert 1938-ban Bécsben Európa-bajnoki címet is, miután az eredeti győztesről, a német Dora Ratjenről kiderült, hogy valójában férfi, így eredményét törölték, az aranyérmet postán küldték el a magyar versenyzőnek. Az itt elért Európa-csúcsa (164 cm) csak 1 cm-rel maradt el a világrekordtól, és 24 évig megdönthetetlen magyar rekord volt.

 

1933 és 1939 között kilenc magyar bajnoki címet szerzett, ebből kettőt távolugrásban. Pályafutása alatt összesen nyolcszor javította meg a női magasugrás magyar rekordját (összesen 15 centimétert javított a rekordon), ő az első magyar női atléta, aki túlugrotta a 160 centimétert, sőt a 164 centiméteres eredményét idehaza csak 24 évvel később, 1962-ben tudták megdönteni. A sportolást nagyon fiatalon, 23 évesen fejezte be, ezután már családjának, férjének és két gyermekének élt. Távolugrásban is volt magyar csúcstartó.

 

2006. február 9-én, 91 éves korában hunyt el.
örökkön örökké Halhatatlan…

Forrás: wikipédia, origo.hu, index.hu, nevpont.hu
📷 Forrás: mult-kor.hu

 

Média megjelenés: https://mult-kor.hu/otven-pengot-es-egy-intarzias-asztalt-kapott-az-olimpiai-bajnoki-cimert-csak-ibolya-20220106