„Az utolsó előtti bójára hitte, az a cél, majdnem végzetes lett a hiba…” de szerencsére végül inkább a legfényesebb érem lett!

Ma 66 éves VASKUTI ISTVÁN az olimpiai bajnok, 10x-es világbajnok, 3x-os világbajnoki bronzérmes, Nemzetközi fair play-díjas (kölcsönadta a hajóját a nagy rivális jugoszláv egységnek), 16x-os magyar bajnok kenus, mesteredző. Ma, december 4-én ünnepeljük Vaskuti Istvánt, a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének Tagját, Isten éltesse sokáig! Kívánunk Neki sok egészséget és nagyon sok boldog születésnapot!

Vaskuti István és a kezdetek

Vaskuti 12 évesen kezdett sportolni. a Budapesti Építőkben, nevelőedzője Vajda Vilmos volt. 1979-től 1988-ig a Budapesti Honvéd versenyzője. Párosspecialista. Első nemzetközi sikerét 1976-ban érte el Brandenburgban Solymár Lászlóval. A Foltán-Vaskuti páros 1977-ben indult először együtt a szófiai világbajnokságon, ahol rögtön nyertek, majd 1 év múlva Belgrádban is a legjobbak lettek a világbajnokságon. 1979-ben a duisburgi döntőben csak a 6. helyet szerezték meg, ami számukra kijózanító helyezés volt, Vaskuti „kiábrándítónak” nevezte, Foltán „mélypontnak”.

De jött Moszkva…

A döntőben tervezett taktikájuk szerint erősen kezdenek és 250 méternél megindulnak, így akkor leszakítják a többieket, hogy előnyből várják az utolsó 100 métert. Ha ezt a taktikát választja valaki, nagyon jó erőben kell lennie, hiszen féltávnál új versenyt kell kezdeni. A taktika ezen része rendben volt, működött is, de az utolsó pillanatban az történt, hogy Vaskuti 490 méternél lévő piros bójára azt hitte, az az utolsó!! Az előfutamban még az is volt, de a döntőben az utolsó előtti helyre került, az 500 m-et egy sárga jelölte. Ő viszont kifulladva rúgott egy nagyot a hajón, eközben a még előtte evező Foltán lélekjelenléte kellett ahhoz, hogy húzzon még két kicsit, egyúttal egyenesben is tartsa a hajót, nehogy beboruljanak. Olyan sebességgel mentek, hogy a hajrázó riválisok ugyan megközelítették őket az utolsó métereken, de befogni már nem tudták, így elsőnek csúsztak át a célvonalon és értük szólt a magyar Himnusz a dobogó legfelső fokán.

Vaskuti összesen 2 olimpián vett részt egyikről arannyal tért haza (1980 Moszkva), majd 1988-ban Szöulban – Sarusival – ugyanazon a távon (C2 500 m) 6. lett. A szöuli olimpián Ő volt a magyar csapat zászlóvivője az ünnepélyes megnyitón.

Vaskuti István visszavonulása

Visszavonulása után edzősködni kezdett. Tanítványai közül Szabó Attila és Pálizs Attila 1991-ben a párizsi vb-n győzött. Edzői évei alatt is tovább sportolt, kedvtelésből hosszú éveken át még rendszeresen vízre szállt, a magyar bajnokságokon is részt vett. Kitartására jellemző, hogy amikor fia már visszavonult, ő még mindig indult a bajnokságon.

Vaskuti István a hazai kajak-kenu sport nagyjai közül egyedüliként birtokosa az örökös bajnoki, a mesteredzői és az Arany érdemérmes címnek is.

Vaskuti István a sportvezető

Korábban a MOB elnökségének tagja volt, a Sportolói Bizottságot vezette. Jelenleg a kajak-kenu szövetség szakmai alelnöke és a nemzetközi szövetség (ICF) első alelnöke, a Technikai Bizottságának vezetője. Nevéhez fűződik a kajak-kenu világversenyek időbeosztásának reformja. Szakmai tekintélyének bizonyítékaként a pekingi olimpia kajak-kenu versenyeinek technikai ellenőre, azaz főrendezője volt. 2011-től a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének alelnöke volt. 2012 márciusától az MKKSZ szakmai vezetője lett.

Egyesületünk számára hatalmas büszkeség, hogy Halhatatlan Tagjaink között tudhatjuk Vaskuti Istvánt, arról nem is beszélve milyen lelkesen, hitelesen és odaadóan képviseli a HMSE küldetését:

menjen, meséljen és biztassa a mai fiatalokat a sport szeretetére, a kitartásra, a céltudatosságra, továbbá hogy példát mutasson a gyerekeknek, és terelje őket a sport felé, népszerűsítve a magyar sportot, versenysportot és az olimpiai eszme szellemiségét. Köszönjük István!

Forrás: kajakkenusport.hu, MOB
📷 Fotó: tortenelem.kajakkenusport.hu