Ezúton szeretnénk felköszönteni és nagyon boldog születésnapot kívánni EGERSZEGI KRISZTINÁNAK (becenevén „Egér, Egérke”), a Magyar Örökség díjas, Prima Primissima díjas, Magyar Szent István-renddel kitüntetett, 5x-ös olimpiai-, 2x-es világ-, és 9x-es Európa-bajnok magyar úszónőnek, aki egyike a modern olimpiák legsikeresebb magyar sportolóinak, a legfiatalabb magyar olimpiai bajnok 1988 óta, minden idők legeredményesebb egyéni úszónője a világon.
Ma így idézte fel Halhatatlan Tagunkat a Magyar Úszó Szövetség:
“Korszakos zseni, talán a magyar úszósport legnagyobbja, akihez hasonlót még nem látott a világ sem. 1991-ben, 17 éves korában úszott világcsúcsával még a fukuokai világbajnokságon is bronzérmet nyerhetett volna. Mindösszesen 10 év volt az, amíg a felnőtt porondon láthattuk őt úszni, nagyrészt gyermekként, hiszen Egérke 12 évesen már országos bajnoki érmet nyert, 14 évesen pedig olimpiai bajnok lett. Egerszegi Krisztina születésnapjának alkalmából emlékezzünk egy picit pályafutására!” – musz.hu
Egérke
Egerszegi Krisztina 1974. augusztus 16-án született Budapesten. Szülei először művészi tornára írattak be, de Ő inkább nővérével uszodába kezdett járni, és hat-hét évesen már a Bp. Spartacus igazolt sportolója volt. Az uszoda, a versenyek, az edzések és edzőtáborok innentől egészen 1996-os visszavonulásáig meghatározták életét.
Edzői (Kiss Miklós, Turi György, Kiss László) mind dicsérték kitartását, elszántságát, intelligenciáját és azokat a legendássá vált könnyed és elegáns mozdulatokat, ahogyan utánozhatatlanul szelte a habokat.
“Úgy siklott, mint egy szörfdeszka. Szörfdeszka propellerrel. Soha nem láttam még ilyet.”
– Wladár Sándor (1983) Forrás: musz.hu
Egérke más volt, mint a többi úszó, pici törékeny teste egy elhivatott és rettentően kemény embert takart, megtévesztve ezzel az egész világot. Már 10 évesen külföldi edzőtáborokba járt, és egymás után nyerte korosztálya, majd 13 éves korától már a felnőtt kategóriák versenyeit. Egér, ahogyan még ma is sokan nevezik, első bajnoki érmét 1986-ban, 12 évesen szerezte (200 háton bronzérmet szerzett), majd jöttek a további sikerek a legrangosabb európai versenyeken. Akkori edzője, Turi György, tudta: “Krisztina óriási tehetség”, de talán azt még ő sem sejthette, mekkora világraszóló klasszis lesz belőle.
1987-től Kiss László foglalkozott vele, onnantól a mesteredzővel készült Egérke. Első Európa-bajnoksága az 1987-es strasbourgi Eb volt – egyből a felnőtt Eb-re vitték, hiszen a junior kontinensviadalra 14 év volt az alsó életkorhatár, a felnőtt versenyre pedig nem volt meghatározott minimum életkor. Itt 200 m háton negyedik, 100 méteren ötödik lett. Ebben az évben már öt egyéni számban lett országos bajnok, plusz két váltóban.
Egerszegi rendkívül sokat edzett – átlagosan napi hat órát töltött edzéssel, kétszer két óra úszás, plusz két óra szárazföldi edzés volt a napi penzum. Ezt Egérke nem tette szóvá, ő is tudta, csak kemény munkával lehet elérni az eredményt. Híres volt arról, hogy fiatal kora ellenére óriási akaraterővel rendelkezik, ez a végletekig bent tartotta a vízben, addig edzett, amíg csak tudott. Gyakran emlegetik azt, amikor Egerszegi a kubai edzőtáborban a hidegtől már liluló szájjal még mindig bent volt a medencében, ennek ellenére nem ment ki a vízből, csak annyit mondott, dolgozni jöttek, ezért még úszni akar.
Gyere Egérke, gyere kicsi lány!
1988-ban a magyar delegáció legfiatalabb tagjaként érkezett a szöuli olimpiára. A 14 éves, alig 45 kilós lány akkor vált egy ország Egérkéjévé, mikor 200 méter háton aranyat, 100 méter háton pedig ezüstérmet szerzett… még ma is felcsendül a fülekben Vitray Tamás legendás kommentárja: „Gyere, Egérke! Gyere, kicsi lány!” és „hát ilyen nincs, és mégis van”
Az akkoriban óriásnak mondható NDK-s nőket tartották az úszósport kiemelkedő alakjainak, azonban a 14 éves “pici lány” már az ötkarikás játékok előtt felhívta magára a figyelmet, hiszen 1988 júniusában a világranglistán 100 háton ötödik, 200-on harmadik helyen állt. Kép forrás: musz.hu (1988, Szöul)
Egyébként az szöuli döntőben úszott idejével (2:09,29) a 2023-as fukuokai világbajnokságon is döntőbe jutott volna. És ez nem azért nagy dolog, mert most ennyire gyenge lenne a nemzetközi női mezőny 200 m háton, hanem Egerszegi volt ennyire a világ előtt. Hogyan volt ez egyáltalán lehetséges? Erre Turi György adott választ egy 1988-as Népsportban készült interjúban:
“Magas a vízfekvése, rendkívül laza az izomzata, és így a gyorsúszó kartempóval megegyező erejű víz alatti karmunkára képes. A saját testsúlyához képest nagyobb a relatív tolóereje, mint ellenfeleié.”
Krisztina Szöulban nemcsak minden idők legfiatalabb magyar bajnoka, de minden idők legfiatalabb úszó bajnoka is lett. A hazaérkező 14 éves olimpiai bajnokot olyan szeretettel fogadta az ország, mely egész életében megmaradt, és ez nem feltétlenül csak páratlan tehetségének és kiemelkedő eredményeinek szólt, hanem annak a kedves és szerény fiatal lánynak, akit pályatársai, ellenfelei és a később a nyomában haladó, vagy akár azt lehagyó utódok is egyaránt tisztelnek és szeretnek.
Szöul után még két olimpia és rengeteg nemzetközi és magyar győzelem várt Egerszegire. 1988 és 1996 között országos, olimpiai, Európa- és világcsúcsok egész sora mellett olyan egyéni elismeréseket zsebelt be, mint az Év Európai Sportolónője-díj, a NOB Olimpiai Érdemrendje vagy a 2001-es Évszázad Sportolója elismerés.
Az elért sikereket érmekben, évszámokban és versenyszámokban leírni is több oldalas munka, megtették és még meg is fogják tenni sokan sok helyen. De az, hogy Egerszegi nem egy eredményeket olajozottan szállító gépezet, talán nem látszik megfelelően ezekben a felsorolásokban.
“Egér” egy olyan lány volt akkoriban, aki a kamerák kereszttüzében versenyről versenyre nőtt fel a szurkolók szeme előtt, akit egy ország látott küzdeni és mosolyogni, aki a fiatalságát adta oda a sportnak, amiben kora legjobbja volt. Hogy ez mennyi elhivatottságot, lemondást és talán elszigetelődést is jelentett az élet hétköznapi örömeitől, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy hihetetlen fiatalon vonult vissza a bajnok.
1992-ben felmerült Krisztinában a visszavonulás gondolata, ám ekkor még nagyon fiatal volt, és mint kiderült, rengeteg érem, világsiker és rivaldafény volt előtte még, mely utóbbit sosem szerette igazán. Így a visszavonulásával még 4 évet várt, és az 1996-os atlantai olimpián szerzett fölényes győzelmével, 22 évesen, végleg befejezte a versenysportot.
Az atlantai sajtótájékoztatón elmondta: szeretné megismerni végre a hétköznapok való világát, mert másfél évtizeden keresztül abból szinte semmi nem jutott el hozzá.
Összesen hét olimpiai érmet (öt arany, egy ezüst, egy bronz), két világbajnoki aranyat és egy ezüstöt, tizenhárom Európa-bajnoki érmet (kilenc arany, négy ezüst), és nyolcvanöt felnőtt magyar országos bajnoki címet nyert.
“Egérke” férje Vigassy Ádám, akit Krisztina a Mátrában, Ágasváron ismert meg egy gyermekprogram döntőjén. Első randevújuk egyéves évfordulóján, 1999 májusában házasodtak össze. Három gyermekük született Bálint, Barnabás és Zille. Napjainkban bár saját bevallása szerint “kerüli az uszodát”, nagyobb fia miatt azért mégis lejár, illetve visszavonultsága ellenére is aktív a sport terén, részt vett már ifjúsági programokon fővédnökként, hazai rendezésű vizes világbajnokságokon is központi szerepet kapott, továbbá Nagykövete az Úszó Nemzet Programnak (ÚNP), melynek a célja, hogy “minden gyerek tanuljon meg úszni!”. Ezt a programot is, mint az élsportot is, a tőle elvárható legnagyobb erőbefektetéssel csinálja – folyamatosan figyelemmel követi az ÚNP fejlődését, a helyszíneket rendszeresen látogatja, azokról véleményt ír és javaslatokat, hogy a jövőben még több hozzá hasonló tehetséget fedezzenek fel az úszósportban.
Egerszegi Krisztina és a “Leg-ek”
- az egyetlen női úszó, aki 5 egyéni olimpiai aranyérmet szerzett
- a legfiatalabb magyar olimpiai bajnok 1988 óta
- minden idők legeredményesebb egyéni úszónője a világon
- Dawn Fraser után ő a második úszónő, aki háromszor nyert ugyanabban a versenyszámban, a 200 m-es hátúszásban
- Az 1991-ben 200 m háton felállított olimpiai rekordját csak 2008-ban tudták megdönteni világszinten, magyar rekordként pedig 2015-ben Hosszú Katinka úszott jobb időt
- Az 1992-es barcelonai olimpián 3 aranyéremmel (100 és 200 méter háton, valamint 400 méter vegyesen aratott győzelmet) lett a legtöbb aranyérmet szerzett női versenyző
Egy értékes gondolat az ünnepelttől:
„Nem csak az a nagy sportoló, aki nyerni tud, hanem az is, aki egy pofon után fel tud állni!”
Forrás: olimpia.hu, story.hu, musz.hu
Médiamegjelenések:
2. Story.hu
