A HMSE legnagyobb célja, küldetése, hogy menjen, meséljen és biztassa a mai fiatalokat a sport szeretetére, a kitartásra, a céltudatosságra, továbbá hogy példát mutasson a felnövekvő generációnak, és terelje őket a sport felé, népszerűsítve a magyar sportot, versenysportot és az olimpiai eszme szellemiségét.
Ezen küldetésünket támogatva legutóbb két Halhatatlan Tagunk, Jónyer István miskolci származású négyszeres világbajnok asztaliteniszező és Vaskuti István moszkvai (1980) olimpiai bajnok kenus, tízszeres világbajnok, immár mind a ketten a Nemzet Sportolói címmel kitüntetett Sportnagyságai a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány székházában járt, ahol komoly szerepet vállaltak a fiatalok nevelésében. Vendégeikkel a sport iránti szenvedélyről, kitartásról, a sport és nemzet iránti alázatról beszélgettek a jelenlévők. Az esemény moderátorai az Egyetemi Program két hallgatója volt, Petercsák Milán és Farkas Réka. Ezúton is köszönjük nekik a közreműködést!
“Nemcsak kiemelkedő sportemberek ők, de életszemléletük, gondolkodásuk, az eredményekért vállalt elhivatottságuk és kötelességszeretetük is példamutató, és kiemelkedő a jövő generációjának nevelésében vállalt szerepük is. Mindezek elismeréseképpen kapták meg mindketten a Nemzet Sportolója címet: Jónyer István 2021-ben, Vaskuti István pedig éppen a napokban – mondta a legendákról Sike Krisztina, az MCC kommunikációs és rendezvényszervezési koordinátora.”
idézet a boon.hu oldaláról, alábbi kép: boon.hu / Ádám János
A közvetlen hangulatú beszélgetésből megtudhatták a hallgatók, hogy Jónyer Istvánt mindig is a sport érdekelte. Sokat kosarazott, de leginkább focista akart lenni, még az iskola után is egész este focizott. 
Egyszer azonban az iskolából benevezték egy asztalitenisz versenyre, Jónyer megkérte édesapját, csináljon neki egy ütőt, ő megfaragta, és megnyerte a versenyt. Későbbi edzője felfigyelt a fiatal gyerek ügyességére: „Öcsi, te még jó játékos is lehetsz!” – mondta neki, ami nagy lendületet adott a tehetséges fiatalnak. A nyári szünetben reggeltől estig csak pingpongozott, és ősszel már Jónyer István volt a legjobb.
Vaskuti Istvántól megtudhattuk, hogy sportolói életútja elsőként édesapjának köszönhető, aki elvitte a hozzájuk közeli Margitszigetre, hogy kajakos legyen belőle, amit nem igazán szeretett, télen le se ment edzeni. De tavasszal, amikor visszatért, már nem kajakosként, hanem kenusként folytatta az edzéseket. A tehetsége viszonylag hamar megmutatkozott, korosztályos bajnok lett belőle rövid időn belül.
Hogyan lehet valakiből világszintű versenyző?
Közös véleményüket így fogalmazták meg:
“nagyon kell szeretni azt, amit csinálsz, de emellett a kemény munkát sem lehet megspórolni.”
Jónyer: „Többet kell edzeni, mint a többiek, ennyi a titok!”
Vaskuti: „…és azért a tehetség sem árt!”
Ki volt Vaskuti és Jónyer példaképe?
Vaskutinak Wichmann Tamás (Halhatatlan Legendánk), kilencszeres kenu világbajnok volt a nagy példaképe. Látta, mennyit edzett, és figyelte a technikáját is.
„A legfontosabb, amit megtanultam – mondta –, olyan nincs, hogy feladjuk!”
Jónyer István Balczó Andrást (Halhatatlan Tagunkat), a háromszoros olimpiai bajnok öttusázót tekintette a legnagyobb példának, minden alkalommal gratulált is neki az olimpiai éremhez, és eldöntötte, ő maga is hasonló eredményeket akar elérni, mint a nagy példakép.
Mire tanít a sport?
A sport nem csak a küzdésre tanít meg, egymás tiszteletére is – mesélte mindkét Halhatatlan. Tiszteled a sporttársadat, aki eredményeket ér el, mert tudod, mennyi munka van emögött. De tiszteled az ellenfeledet is, hiszen itt sokszor csak nüansznyi különbségek vannak egy-egy eredmény között. Vaskuti István éppen azért kapott „fair play” díjat a montreáli világbajnokságon, mert kölcsönadta egyik ellenfelüknek, a jugoszláv kenusoknak a saját hajójukat, amikor azoknak nem érkezett meg időben a sajátjuk.
A nap mottója két Sportnagyságunk tolmácsolásában:
„Nincs jobb dopping, mint a siker!” – mondta a világhírű olimpiai bajnok kenus, „de az is fontos, hogy merjünk nagyot álmodni” – tette hozzá a miskolci származású asztaliteniszező, a „kiflipörgetés királya”, aki annak idején legyőzte a legyőzhetetlennek hitt kínaiakat. Mindkét Sportnagyságnak ez lebegett a szeme előtt, amikor egyikük éjszaka éppen futva rótta a köröket, vagy a másikat éppen a jéghideg víz csapdosta a kenuban.
“De az is nagyon fontos, hogy ne lemondásnak érezzük a több órás kemény edzéseket, szeressük azt, amit csinálunk! A tehetség az, aki nem csak rendelkezik a megfelelő adottságokkal, hanem bele is teszi megfelelő mennyiségű munkát”
– hangsúlyozta Vaskuti, aki a maga szerénységével azt is bebizonyította, a sportban a megfelelő alázat is elengedhetetlen, éppúgy, mint a hidegvér, aminek a legjobb példája Jónyer István.
Forrás: boon.hu és mcc.hu, Képek: MCC
Média megjelenések:
https://mcc.hu/hir/bele-kell-tenni-a-munkat
https://www.boon.hu/helyi-eletstilus/2023/02/legendak-miskolcon
