Halhatatlan Magyar Sportolók 3D Virtuális Múzeuma. Egy megvalósult álom.
Megnézted már a virtuális múzeumunkat? https://hmse.hu/muzeum/ A gigantikus „épületet”, különálló „Halhatatlan szintekkel”, ami ámulatba ejt, elvarázsol és elrepít olimpikonjaink, büszkeségeink életébe, életüket meghatározó sporttörténeti pillanataiba.

Januárban, mikor is egyik Halhatatlan Tagunk 102. születésnapját ünnepeltük, múzeumunk újabb szintje nyitott meg és invitálja a látogatókat „virtuális utazására”, mégpedig az ünnepelt KELETI ÁGNES online kiállítására. Tekintsd meg a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett, ötszörös olimpia bajnok, Prima Primissima díjas tornász legenda, Budapest díszpolgárának kiállítását, és ismerd meg különleges, több mint 100 évet felölelő, kitartó, küzdeni akaró, életimádó útját.

Ki is Keleti Ágnes?

Mindaddig, amíg a tini Egerszegi Krisztina úszó (szintén Halhatatlan Tagunk), majd jóval később Kozák Danuta kajakos meg nem szerezték ötödik olimpiai aranyaikat is, évtizedeken át egyedüliként Keleti Ágnes számított Magyarország legeredményesebb női olimpiai sportolójának. De ha nem pusztán csak az 5-5 olimpiai aranyakat csodálnánk, akkor a mai napig is az, és még nagyon sokáig az is marad a 2 olimpián elért 10 érmével összesen: 5 arany, 3 ezüst, 2 bronz! Mindemellett még egy fantasztikus „címmel” büszkélkedhet, miszerint Ő a VILÁGON a jelenlegi legidősebb élő olimpiai bajnok.

 

Klein Ágnes (később lett Keleti) a Trianon utáni Budapesten született 1921. január 9-én. Ágnesre a Bak csillagkép minden fontos jellemző tulajdonsága érvényes: végletekig szorgalmas, kitartó és célratörő. Egyértelműen győzelemre született, pedig amikor a világra jött, apja egy hétig rá sem tudott nézni, mert nem szívlelte, hogy másodszorra is lány született a családban. Végül a morc apa megbékélt, de fiúsan nevelte a lányát, együtt eveztek és úsztak a Dunán, sokat túráztak, síeltek. Sőt a jómódú zsidó család gyermekeként egy idő után választás elé is került, minek hódoljon inkább: cselló, gyakorlás, Zeneakadémia vagy inkább a sport, a harmincas évek tornája. Ki tudja, kit vesztettek a hangversenytermek, de azt pontosan tudjuk, kit nyertek a világ legnagyobb tornacsarnokai.

 

Hiába számított tehetségesnek, egy versenyen közölték vele, hogy származása miatt a válogatottságra nem számíthat, mint ahogy a jeles tanuló az egyetemről sem álmodhatott. Ő titokban ekkor is tornázott tovább, bár tudta, hogy az olimpia még várat magára. Egy keresztény lány papírjait megvásárolva Juhász Piroskaként vidéken mint cseléd vészelte át a háború borzalmait. Miközben megtudta, hogy szinte minden számára fontos embert és még több százezret elvesztett maga körül, Keleti Ágnes, ugyan nincstelenül, de ismét önmagaként, folytatta dicsőséges életútját.

 

24 évesen, fűtetlen, romos termekben kezdte újra a tornát, de a sors ahelyett, hogy elkezdte volna törleszteni az adósságát, tovább kínozta Ágnest. 1948-ban a londoni olimpián a verseny előtti utolsó edzésen ínszakadást szenvedett, mint a legkitűnőbbnek tartott versenyző, így a magyar csapat a legjobbja nélkül ezüstérmet szerzett. Ne is gondoljunk bele, hova jutott volna Keleti, ha már akkor belevághatott volna az aranyak szerzésébe. De a sportban nincsen „ha”.
31 évesen, 1952-ben Helsinkiben végre Keleti Ágnes nevethetett a sors képébe, akkor már nem tarthatta vissza őt senki és semmi, hogy a talajgyakorlatával kiérdemelje az olimpiai aranyat, ráadásul 10 pontot érő teljesítménnyel!

Az olimpia után 31 évesen (akkor már a Testnevelési Főiskola tanáraként) nem vonult vissza, miért is tette volna, hiszen, ahogy sokszor elmondta, ő csak az utazások kedvéért versenyzett. És még hány helyen nem járt a világban… így (szerencsére) más tervei voltak. Azt se felejtsük el, hogy 1954-ben a római világbajnokságról egy-egy arany, ezüst és bronzéremmel tért haza. Mozgása maga volt az esztétikum. A tornában ő annak számított, mint akinek Puskás Öcsi (Halhatatlan Legendánk) a fociban, igazi vezéregyéniségnek.

1956-ban (Melbourne olimpia) három szeren (talaj, gerenda, felemás korlát) és a maga alkotta koreográfiával kéziszercsapatban is olimpiát nyert, ami nem csekélység, 35 éves korban, ami a torna sportban szinte már „veterán” kornak számít napjainkban is.

Ezt követően már nem tért vissza szülőhazájába, Izraelben telepedett le és kezdte, ki tudja már hányadszor, újra előről az életét. Izraelben megtalálta önmagát, a számára annyira kedves pedagógia pályát a Testnevelési Főiskolán, és a szerelmet is. Házasságának gyümölcse két fiú, akiket édesanyjuk már 40 éves kora felett hozott a világra.

 

Példás életút mindenki számára és ez még nem minden! A teljes élményért „utazz” el velünk a HMSE 3D Virtuális Múzeumába, hallgasd meg Keleti Ágnes tornász legenda teljes életútját, aki 100 éves korán túl is igazi példakép! Nézd meg személyes képeit, relikviáit, amit még soha sehol nem láthattál!

Forrás: https://hmse.hu/muzeum/
Fotók: 1. HMSE 2. Magyarock hivatalos Facebook oldala / MTI