Ezúton szeretnénk felköszönteni és nagyon boldog születésnapot kívánni SCHMITT PÁLNAK, a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett, 2x-szeres olimpiai bajnok, 2x-szeres világbajnok, 5x-szörös magyar bajnok párbajtőrvívónak.

Schmitt Pál 1942. május 13-án született, nővérével és öccsével a Németvölgyi úton nőtt fel. Gimnáziumi testnevelő tanára, Paulinyi Jenő szerettette meg vele a sportot, atletizált, majd öttusázni kezdett, de a futás gyengén ment. Nem úgy a vívás, hamar megmutatkozott tehetsége a párbajtőrvívásban. Szőcs Bertalan tanítványaként 1967-ben mutatkozott be a válogatott csapatban, egy csapat bronzzal, ezt követően 130 alkalommal képviselte a magyar színeket. 1976-ban visszavonult a válogatottságtól, 1977-ben makacs kézsérülése miatt a vívást is abbahagyta.

Orvosi pályára készült, 17 éves volt, amikor orvos édesapja meghalt. 1960-ban érettségizett a Petőfi Gimnáziumban, származása miatt azonban nem tudott továbbtanulni.

1961-ben jó barátjával és vívótársával, Préda Istvánnal, akit szintén nem vettek fel az egyetemre együtt indultak a duisburgi ifjúsági világbajnokságon, ahol néhány napos disszidálási kísérlet „társ tettesei” voltak. Ahogy akkor tájt gyakori volt, a megnyitóünnepségen probléma volt az NDK zászló felvonásával, ezért a szovjet vezetők vezetőségével a szocialista országok vívói kivonultak az ünnepségről és a fiatal vívók nem indulhattak a világbajnokságon. A magyar csapat elindult hazafelé, de a két csalódott fiatalember, akiket ekkor már 2 éve a legmagasabb pontszámot elérve sem vettek fel az egyetemre, a tilalmat megszegve visszatértek a versenyre, és jelentkeztek a versenyszervezőnél. Szerencsére a sportvezető lebeszélte őket a tervükről, mondván hogy ezzel lehetetlen helyzetbe hozzák magukat, így vonatra ültek és Bécsben még utolérték a magyar csapatot. Féléves eltiltás lett a néhány órás disszidálás büntetése. A történet innentől már jóra fordult, a legenda szerint dr. Bay Béla, a vívók szövetségi kapitánya egy vadászaton találkozott Kádár Jánossal és Aczél Györggyel, elmondta nekik, hogy két versenyzője milyen derekasan viselkedett, nem engedett a csábításnak, hanem visszautaztak a csapatukhoz. Béla bácsi arról is beszámolt, hogy származásuk miatt egyiküket sem vették fel az egyetemre. Néhány nap múlva a kéz fiatal vívót behívták Aczél titkárságára, 2 nap múlva mindketten egyetemi hallgatók voltak…

Schmitt végül közgazdász diplomát szerzett, 30 éves korában már az Astoria Szálló igazgatója volt, 8 év után a Népstadion és Intézményei főigazgatói posztjára került.

1983-tól meghatározó alakja a magyar és a nemzetközi olimpiai mozgalomnak. A MOB-ban 89-ig főtitkár, ezt követően 2010-ig elnök, azóta tiszteletbeli elnök. A NOB-nak 1983-tól, a NOB Végrehajtó Bizottságnak 1991-95-ig tagja, 1995-99-ig alelnök, 1999-2007-ig az Olimpikonok Világszövetségének elnöke. Magyar olimpikonok és edzőik százait segítette munkájával álmaik megvalósításában. Volt sportolóként pontosan tudta, hogy mi játszódik le a versenyzők fejében a sportpályákon, milyen problémákkal küzdenek a felkészülés során, vagy a mindennapi életben, és mindig kész volt támogatni a „gyerekeit”. Öt nyelven beszélő, remek diplomáciai érzékkel rendelkező sportvezetőként nemcsak a magyar sportért, de minden egyes sportolóért is rengeteget dolgozott, és ő a magyarok egyik legnagyobb szurkolója a protokollpáholyokban ülve is. 80. életévének betöltésével a szabályok értelmében megszűnik NOB tagsága, de nagy kérdés, hogy talál-e a sportvezetés utódjául olyan jelenleg aktív személyt, aki képességei és szakmai tapasztalata alapján is alkalmas a pótlására, és Schmitt Pálhoz méltó módon folytatja a munkát a NOB-ban.

Sokszínű egyéniségének és sokoldalúságának bizonyítéka, hogy az olimpiai mozgalom szolgálata mellett a politikai életben is tevékeny és eredményes volt. 1993-tól madridi, utána berni nagykövetként képviselte hazánkat, 2004-től tagja volt az Európai Parlamentnek, 2009-től alelnökévé is választotta a testület.

2010-ben megválasztották Magyarország köztársasági elnökévé, azonban 2012-ben doktori diplomája érvényessége kapcsán kirobbanó vita után lemondott tisztségéről.

Schmitt Pál úgy tartja, hogy a valóságos évek száma sok esetben megtévesztő is lehet, inkább az számít, hogy az ember lélekben mennyire őrzi fiatalságát. Schmitt fáradhatatlan, fantasztikus memóriával, kitűnő szónoki képességekkel megáldva és maximális nyitottsággal a szűkebb és tágabb környezetére éli életét. Jó vívó módjára, nyolcvanon túl is tartja a ritmust a világgal. A mindig derűs Schmitt Pál a mai napig az a jó kiállású sportember, akinek annak idején a győzelmi vágytól fűtve csak úgy villogott a szeme a páston és azon kívül is, buzgott benne a tettvágy, hogy sorra legyőzze az útjába került kihívásokat. Nős, felesége Makray Katalin tornász, aki az 1964. évi tokiói olimpián ezüstérmet szerzett felemás korláton. Három gyermekük (Gréta, Petra, Alexa) és hat unokájuk van, közülük Vigvári Vendel és Vigvári Vince a magyar vízilabda-válogatott tagjai, akiknek a versenyszellemű, olimpiai bajnok nagypapa annyira szurkol, hogy gyakran csak inkább a tv előtt követi a meccseiket.

Forrás: vivomuzeum.hu, hajramagyarok.hu

Fotó: olimpia.hu / MTI – Illyés Tibor