Ezúton szeretnénk felköszönteni és nagyon boldog születésnapot kívánni SCHMITT PÁLNAK, a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett, 2x-es olimpiai bajnok, 2x-es világbajnok, 5x-ös magyar bajnok párbajtőrvívónak!

Sportolóból sportvezető
Zongorázik, spanyol, angol, német és francia nyelven beszél, és finom kakaót készít az unokáinak a kétszeres olimpiai és világbajnok párbajtőrvívó, sportdiplomata, nagykövet, politikus, volt köztársasági elnök.

Schmitt Pál szülei mindenre gondoltak, csak arra nem, hogy vívó lesz a gyermekükből. Édesapja reumatológus volt és a fiát is orvosnak szánta, ezét tanult latin nyelvet. Tízévesen kezdett el sportolni, atletizált és kézilabdázott, végül mégis párbajtőrvívóként érte el a legnagyobb sikereit.

Az egyik barátja elhívta háromtusázni, a Marczibányi térre jártak lőni és futni, a „Csasziba” (Császár-Komjádi uszoda) pedig úszni. 14 éves volt, amikor először elmehetett lovagolni, ekkor szeretett bele az öttusába. Vívó végül azért lett, mert kicsit bátortalan volt a lovagláshoz, nehéz a futáshoz és az úszáshoz, türelmetlen a lövészethez.

17 évesen váratlanul elvesztette az édesapját, az érettségi után nem sikerült a felvételije az orvosira, így a következő évben a közgazdasági egyetemre jelentkezett. A hat év helyett inkább csak négy évet akart még iskolába járni, hogy otthon tudja segíteni a családját és a testvéreit. Az edzőtáborokban is tanult, akkoriban az egyetem mellett sportoltak és jártak versenyekre a párbajtőrcsapat tagjai, akik 1968-ban és 1972-ben nyertek olimpiát. Legnagyobb egyéni sikere a világkupa-győzelme volt 1971-ben. A csapatversenyeken kezdő és befejezőként is számíthattak rá a társai, hiszen fizikailag erősebb volt, és gyors játékosként hamar befejezte az asszóit.

Tíz éve egy riportfilmben így nyilatkozott a csapat olimpiai győzelméről:

„Akkor nem fogtuk fel, hogy valami világraszólót alkottunk, csak örültünk a győzelemnek, mint mindegyiknek… Ma már felnőtt fejjel tudom, hogy egy olimpiai bajnok megszületése pillanatában egyfajta nemzeti hőssé válik, egy példaképpé válik, amit majd később felelősséggel kell viseljen. Örömet okoz 16 millió magyar embernek, akkor ezt nem fogtuk fel. Csak vívtunk, győztünk és ünnepeltünk.”

Feleségét, Makray Katalin olimpiai ezüstérmes tornászt a tatai edzőtáborban ismerte meg, három gyermekük és hat unokájuk van. A lányaik is sportoltak, úsztak és versenyszerűen teniszeztek. A ’70-es években a Magyar Televízió TV Torna műsorának állandó szereplői voltak.

Schmitt Pál még aktív korában egy szállodában kezdett el dolgozni, ahol végigjárta a ranglétrát, és a nyelvtanulásban is hasznát vette az ott eltöltött éveknek. Később a Népstadion főigazgatója lett. Évtizedeken keresztül volt a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára és elnöke, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alelnöke, majd 2010-től köztársasági elnök.

Ma, május 13-án ünnepeljük Schmitt Pált, Halhatatlan Tagunkat, Isten éltesse sokáig! Kívánunk sok egészséget és nagyon sok boldog születésnapot!

Forrás: nemzetiarchivum.hu

📷 Fotó forrás: olimpia.hu / MTI, Illyés Tibor