Ezúton szeretnénk felköszönteni és nagyon boldog születésnapot kívánni DR. MAGYAR ZOLTÁNNAK, a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett, Magyar Örökség díjas, Prima Primissima díjas, 2x-szeres olimpiai bajnok (lólengés: 1976, 1980), olimpiai bronzérmes (1980, csapat), 3x-szoros világbajnok, 3x-szoros Európa-bajnok, Világkupa-győztes, Universiade győztes, 20x-szoros mesterfokú bajnok, 35x-szörös magyar bajnok tornásznak, sportvezetőnek, állatorvosnak, a Fradi örökös bajnokának, akit nyolcszor választották „Az év magyar tornászává” és háromszor „Az év magyar sportolójává”!
Magyar Zoltán a hetvenes évek leghíresebb, egyben legnépszerűbb magyar sportolója a lólengés újító világklasszisa. A Magyar-vándor, az orsó és a szökkenő vándor elemeket ő mutatta be először a világon. Montreálban és Moszkvában nyert olimpiai bajnoksága mellett fantasztikus siker-sorozatot ért el. Hivatalos világversenyen lólengésben nem talált legyőzőre. A világ- és Európa-bajnokságokon három-három aranyat érdemelt ki, harmincöt magyar bajnokságot nyert. Vígh László fedezte fel, s vezette a sikerek útján.
Fontos nap volt a hazai tornasportban 1973. május 13., mikor megszületett az első magyar Európa-bajnoki aranyérem. Magyar Zoltán győzelme a lólengésben nemcsak emiatt volt különleges, hanem mert a francia Grenoble-ban mutatta be először a Magyar-vándort, amit rajta kívül addig senki sem tudott megcsinálni. A hetvenes évek elején több újítás volt ezen a szeren, ekkor már nemcsak párhuzamosan mozogtak a lovon a tornászok, de olyan mozgást, amit Magyarra szabtak, senki más nem tudott.
A Ferencvárosban felnövő Magyar az 1972-es olimpián már megpróbálkozott a ló feletti körzéssel, de akkor saját bevallása szerint sem mentálisan, sem fizikailag nem állt még készen arra, hogy világszínvonalon is bemutassa. A körzésnek az volt a külön nehézsége, hogy a két kápa közé is betette a kezét, amikor haladt a ló egyik végéből a másikba. A selejtezőben leesett a szerről, az egyéni összetett döntőjében azonban már végrehajtotta, magas pontszámot is kapott érte. De az igazi áttörést az 1973-as év hozta meg, akkor tudta már stabilan megvalósítani azt, amire készült. Ez egy olyan újítás volt, amit évekig nem tudtak lemásolni, pedig a sportágban nagyhatalomnak számító japánok külön filmezték a technikáját, próbálták ellesni a nüanszokat.
1979-ben a Testnevelési Főiskolán torna szakedzői, 1985-ben a budapesti Állatorvostudományi Egyetemen állatorvosi oklevelet szerzett. 1986-tól a győri állatkórház orvosa volt, majd 1988-tól Budapesten kerületi állatorvos. 1986 és 1989 között a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke volt. 1989-től továbbra is a MOB tagja. 1989-ben a Magyar Országos Tornaegyletek Szövetségének (MOTESZ) elnökségi tagja lett, 1996-ban újraválasztották. 1991-től a Halhatatlanok Klubjának tagja. 1993-ban a Magyar Olimpiai Bajnokok Klubjának elnökségi tagja 1997-ben elnyerte a Magyarországért Alapítvány Magyar Örökség díját. 2001-től a Magyar Országos Tornaegyletek Szövetségének tiszteletbeli elnöke. Ugyanebben az évben a Mező Ferenc Közalapítvány kuratóriumának tagja. 2008-ban a MOTESZ alelnöke lett. 2009-től a MOB elnökségi tagja. A MOB Hagyományőrző Bizottságának elnöke. 2011-ben a Magyar Torna Szövetség (MATSZ) elnöke lett.(újraválasztva: 2013, 2016)
2015. március 11-én választották a Nemzet Sportolójává Buzánszky Jenő helyére.
December 13-án ünnepeljük Magyar Zoltán 72. születésnapját, a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének Tagját, Isten éltesse sokáig! Kívánunk Neki sok egészséget és nagyon boldog születésnapot!
📷 Fotó forrás: wikipedia, olimpia.hu, telex.hu
