Halhatatlan Magyar Sportolók 3D Virtuális Múzeuma. Egy megvalósult álom.
Megnézted már a virtuális múzeumunkat? https://hmse.hu/muzeum/ A gigantikus „épületet”, különálló „Halhatatlan szintekkel”, ami ámulatba ejt, elvarázsol és elrepít olimpikonjaink, büszkeségeink életébe, életüket meghatározó sporttörténeti pillanataiba.
Novemberben újabb Halhatatlan Tagunk múzeumi szintjének „virtuális utazására” invitálunk, mégpedig REJTŐ ILDIKÓ online kiállítására. Tekintsd meg a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett, 2x-es olimpiai bajnok, 5x-ös világbajnok, 18x-os magyar bajnok tőrvívó, edző relikviáit, díjait, érmeit.
Rejtő Ildikó 1937. május 11-én látta meg a napvilágot Budapesten. Nagyothallónak született, de szülei később nem a siketek és nagyothallók iskolájába iratták be, hanem az ép hallású gyerekek közé. Persze az első sorba ültették, ott volt a bérelt helye. Nyolcadikos korára a gerincferdülése is kiderült, ekkor a testnevelő tanárnő, Nyári Magda (csapatban 3-szoros világbajnok vívónő) kitalálta, hogy mivel Ildikó jobb válla lenn, a bal meg fenn van, a kislány kezdjen vívni bal kézzel. Ezzel semmi gond nem is volt, hiszen Ildikó balkezesnek született. Milyen az élet? Magdi néni 4. és 5. világbajnoki címét már közösen nyerték, és együtt ünnepelhették a magyar válogatott tagjaiként.
Gellér Alfréd, „a mesterek mestere” foglalkozott Rejtővel, majd Hátszegi-Hatz Szepi bácsi. Egyiktől jobb, a másiktól balkezes iskolát kapott és ez az extra tudás később sokszor vált előnyére. Még kislány korában egy kézelemző Ildikó tenyerét vizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy „…ez a lány be fogja járni a világot…” Az édesanyja ekkor, a Vasfüggöny időszakában, csak arra gondolt, hogy valószínűleg meghibbant a nő, mondván „hát, hogy járhatná be ez a nagyothalló gyerek a világot?” Nos, ha semmi mást nem is vennénk alapul: Ildikó 5 olimpián szerepelt, 2-szer olimpiai és 5-szörös világbajnok. A magyar női vívás történetében páratlanul eredményes pályafutása alatt összesen 7 olimpiai és 15 világbajnoki érmet nyert. Csoda-e hogy Rejtő hisz a sorsszerűségben?!
A Petőfi, a Bástya Tervhivatal versenyzőjeként kezdte, majd az Elektromos vívója lett. 1961-től visszavonulásáig, 1980-ig az Újpesti Dózsa tagja, ez évben 43 évesen még magyar bajnoki címet nyert csapatban.
1955-ben a budapesti ifjúsági világbajnokságon indult először, 18 évesen döntőbe került. Mérnök édesapja, aki minden versenyen ott szorgoskodott körülötte segítve a nagyothalló gyermekét, nyolc albumban lelkesen gyűjtögette Ildikó pályafutásának minden emlékét. A papa egyszer fültanúja volt egy beszélgetésnek, amikor Gellér Alfréd csendesen, szinte súgva azt magyarázta egy barátjának a karzaton, hogy „Ebből a kislányból olimpiai bajnok lesz!” Sajnos nem élhette meg, hogy a jóslata beteljesedett. Ildikóban hamar tudatosult, hogy ő valóban nem egy lehet a sok közül, hanem a sok közül az az egy!
1956-ban Luxemburgban, majd 1957-ben ifjúsági világbajnoki arany Varsóban. Sajtóvélemény:
„Lélegzetelállító volt, hogy Rejtő 0:3-as és 1:3-as asszókat ésszel és technikával fordított a maga javára, olyankor amikor azt a legtöbb vívó már feladta volna.”
1958-ban lépett pástra első felnőtt vb-jén, ahol bronzérmes lett és ott az első döntőbeli asszóját kedvenc tornatanárnőjével, az őt a vívópályáján elindított Kovácsné Nyári Magdával kellett levívnia. Ettől kezdve 17 éven át szerepelt a legjobbak között a világbajnokságokon, 15 éremmel zárva a hosszú korszakot.
1964-ben Tokióba már háromszoros világbajnokként érkezett az olimpiára. 1960-ban kezdődött káprázatos olimpiai karrierje: Rómában ezüstérmet szerzett a csapattal. Volt hát miért visszavágni a szovjeteknek a 3:9 miatt. Tokióban a Waseda egyetem csarnoka biztosította a környezetet ahhoz, hogy forduljon a kocka. Az egyéni verseny „ágyazott meg” a csapat sikerének. Rejtőt mintha edzeni szerette volna az élet, a csoportjából csak újra vívás után léphetett tovább. Teher alatt nő a pálma – mondják. A német Mees a verseny elején egyszer már kellemetlenkedett Rejtőnek, s ehhez a szokásához a döntőben is tartotta magát (2:4). Így Rejtő hiába győzte le az olasz a szovjet ellenfelét, ez kevés volt az üdvösséghez. A továbbiak már nem Rejtőtől függtek, hanem attól, hogy Mees-t valaki megállítja-e. Az olasz Ragno megtette és így hármas holtverseny alakult ki az aranyért. A „túlórázásban” Rejtő már nem hibázott, előbb Ragno-t verte 4:1-re, majd a mumus Mees következett. S nem véletlenül nem „három a német igazság”, mivel harmadszorra Mees már csak asszisztált az akkor még olasz tőrrel vívó (fotó) Rejtő sikeréhez (0:4), aki másfél perc alatt összetörte vetélytársa álmait. Nem mellesleg a németek nem tudták helyesen kimondani a vezetéknevét. Ki találnák-e, Rocso-nak sikerült ejteniük. Aztán ez a szó átment a vívóköztudatba. Ha tetszett, ha nem.
Vitathatatlan tehetségén túl az alkalmazkodóképessége is kivételes. Közel húsz évet töltött el a válogatottban, s folyamatosan alkalmazkodnia kellett a szabályváltozásokhoz, a fegyverváltozáshoz és az állandóan változó csapattársakhoz, az edzőkhöz. Rajta semmi sem múlt. Rejtő a gondolkodó vívók közé tartozott, taktikailag felkészült volt. A lába nem annyira volt biztos, szemben a kezével.
Hűséges típus, mindvégig a Belügyminisztériumban dolgozott, tekintve, hogy ruhaipari technikumot végzett, a ruházatokkal foglalkozó laborban kapott állást. 2. férjével már 51 éve élnek együtt.
De ez még nem minden! „Utazz” el velünk a HMSE 3D Virtuális Múzeumába, hallgasd meg Rejtő Ildikó teljes életútját, és nézd meg személyes képeit, relikviáit, amit még soha sehol nem láthattál!
Forrás: https://hmse.hu/muzeum/
📷 Fotó forrás: 1. Hmse Múzeum 2. nokert.hu, Kovács Gyula / MTI
