Ezúton szeretnénk felköszönteni és nagyon boldog születésnapot kívánni KELETI ÁGNESNEK, a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett, 5x-ös olimpiai bajnok tornásznak, Halhatatlan Tagunknak, MINDEN IDŐK legeredményesebb magyar tornásznője, és négy éve ő a legidősebb élő olimpiai bajnok a világon, igazi tornász LEGENDA!
Ha csak az olimpiai érmek számát vesszük figyelembe, úgy Keleti Ágnes 10 olimpiai érmével, és 5 arany-, 3 ezüst- és 2 bronzérmével minden idők legeredményesebb magyar sportolóinak rangsorában Gerevich Aladár (10/7 Halhatatlan Legendánk) mögött a második, egyben ő a legtöbb olimpiai éremmel rendelkező magyar női sportoló és a legeredményesebb magyar tornásznő. Ha az olimpiai aranyérmeket nézzük, úgy a nők között Kozák Danuta (6 aranyérem, 1 ezüst, 1 bronz) mögött Egerszegi Krisztinával (5,1,1 szintén Halhatatlan Tagunk) holtversenyben a második az örök rangsorban.
A kezdetek és a világháborús évek…
A tornász legenda Klein Ágnes néven született 1921. január 9-én Budapesten, a család később Keletire magyarosított. Keleti Ágnes 1937-től a budapesti Vívó és Atlétikai Clubban, 1938-tól a Nemzeti Torna Egyletben sportolt. Szülei is aktív, sportos életet éltek, Ági néni gyerekként sokat járt velük kirándulni és evezni a Dunára. De a torna mellett egy másik sportág szerelmese is volt mégpedig a síelésé.
1939-ben a torna válogatott tagja lett, első magyar bajnokságát 1940-ben nyerte, de zsidó származása miatt még abban az évben eltiltották mindennemű sporttevékenységtől, így fel kellett hagynia az élsporttal, de titokban – ameddig lehetett – továbbra is edzett. A második világháború végén, a Magyarország 1944. március 19-i német megszállása utáni időszakot álnévre (Juhász Piroska névre) szóló hamis papírokkal Szalkszentmártonban sikerült átvészelnie, ahol futással tartotta fenn állóképességét, illetve továbbra is dolgozott – immár hamis személyazonossággal – szűcsinasként, de a háború folyamán később fegyvergyárban is munkálkodott. Sokszor kellett ekkoriban a szabad ég alatt éjszakáznia, így élt át egyszer egy éjszakai légitámadást is.
Ági néni édesapja és több családtagja az auschwitzi koncentrációs táborban halt meg, édesanyja és nővére védett házban élete túl a borzalmakat, a svéd diplomata, Raoul Wallenberg mentette ki Budapestről. Férjét, a berlini olimpikon tornász Sárkány Istvánt, munkaszolgálatról vitték a mauthauseni koncentrációs táborba, ahonnan 33 kilósra fogyva tért haza.
A tornász karrier felfutása
A második világháború után a Budapesti Postás, 1950-től a TF DISZ, illetve TF Haladás, 1954 és 1956 között a Budapesti Dózsa színeiben szerepelt. Közben elvégezte a Testnevelési Főiskolát, amelynek tanára lett. 1947 és 1956 között különböző szereken 46-szoros magyar bajnok, ebből tízszeres egyéni összetett magyar bajnok, hétszeres csapatbajnok lett. Kivívta az örökös bajnoki címet, nála többször senki nem nyert tornászbajnokságot Magyarországon. 1949-ben a főiskolai világbajnokságon négy arany-, valamint egy-egy ezüst- és bronzérmet szerzett. Az 1954-es római világbajnokságon felemás korláton és a kéziszercsapattal is győzött, emellett még egy ezüst-, és egy bronzérmet is gyűjtött.
Az ötszörös olimpiai bajnok
1948-ban kijutott a londoni olimpiára, de a játékokon mégsem szerepelhetett, mert balszerencsés módon az utolsó edzések egyikén bokaszalag-szakadást szenvedett. Négy évvel később, a helsinki olimpiai játékokon már megmutathatta, mire képes. Ekkor már harmincegy esztendős volt – a legtöbb tornász ennyi idősen már régen befejezte pályafutását.
Helsinkiben (1952) műszabadgyakorlatával (ma: talaj) aranyérmet, összetett csapatban ezüstérmet, felemás korláton és a kéziszercsapat tagjaként bronzérmet szerzett.
Pályafutása csúcsára 1956-ban Melbourne-ben ért fel. Keleti Ágnes 35 éves volt, amikor a melbourne-i olimpiára kiutazott, mely életkor még ma is nagy “különlegességnek” számít a női tornászok között. Ám mit sem törődve a korral, Ági néni a legsikeresebb olimpiai szereplését produkálta 1956-ban. Talajon megvédte olimpiai bajnoki címét, aranyat nyert gerendán is, felemás korláton és a Bodó Andrea, Keleti Ágnes, Kertész Alíz, Korondi Margit, Köteles Erzsébet, Tass Olga összeállítású kéziszercsapat tagjaként, egyéni összetettben és csapatban ezüstérmet szerzett. Ő lett a játékok legeredményesebb versenyzője, egyben a legidősebb tornásznő, aki aranyérmet tudott szerezni.
Az olimpia fővédnöke II. Erzsébet királynő férje, Fülöp herceg volt, aki kicsit késvén a döntőről megkérte a zsűrit, ismételtesse meg a magyar hölgyek kéziszer gyakorlatát, amit mesterműnek tartott. Ám nem ez volt az egyetlen érdekesség, történt ugyanis, hogy a kéziszer csapat döntője előtt Tass Olga szalagja elveszett, ám a szabályok értelmében egyforma ruhában és egyforma eszközzel kellett a gyakorlatot végrehajtaniuk. Tass Olga mit volt mit tenni az edzéseken használt szivárványszínű szalaggal volt kénytelen a szőnyegre lépni, míg a csapat többi tagja a nemzetszínre festettel. Edzőjük, Vali néni a zsűrinél „előadta” a magyarázatát, miszerint ebben a forradalmi helyzetben, ami itthon volt:
„A szivárvány a remény színe, és ma mindenki reménykedik egy jobb életben Magyarországon.”
Az olimpiák után
Ági néni nővére még a II. világháború után vándorolt ki családjával Ausztráliába, így a játékok után, hivatalos engedéllyel olimpiai bajnokunk még a kenguruk földjén maradhatott, ám hiába volt meg a visszaútra szóló repülőjegye, sok más magyar sportolóhoz hasonlóan, ő is eldöntötte, nem tér haza. Ausztráliában nem nagyon találta a helyét, így előbb Németországa ment, majd 1957-ben egy meghívásnak eleget téve Izraelbe utazott az V. Makkabi Játékokra, ahol a szervezők kérésére bemutatókat tartott. Annyira lenyűgözte az első pillanattól kezdve a közel-keleti ország, hogy elhatározta Izraelbe telepszik le (1957), így már nem tért haza, ráadásul a szerelem is hamar rátalált, egy ottani magyarhoz ment férjhez 1959-ben, majd két fia született.
Meghatározó szerepet vállalt az izraeli tornasport megteremtésében, 1958 és 1980 között az izraeli válogatott szövetségi kapitánya volt, eközben ő készítette fel az olasz válogatottat az 1960-as olimpiára. 1957 és 1980 között az izraeli Testnevelési Főiskola (Wingate intézet) torna tanszékének vezető tanára volt. Legfőbb feladatának az iskolai testnevelés fejlesztését tekintette, s ennek érdekében a tanárképzés magasabb színvonalának megteremtését tűzte ki célul. 1983 és 1988 között a Maccabi Tel-Aviv, majd a Ráánai Torna Klub tornaszakosztályának edzőjeként tevékenykedett. Nemzetközi bíróként is dolgozott, csak 75 évesen választotta a nyugdíjas életformát.
Ági néni mozgalmas életútjára a 2002-ben megjelent Egy olimpiai bajnok három élete című könyvében emlékezett vissza. 2019. november 9-én jelent meg az életéről szóló Keleti 100 „Mert szeretek élni” című könyv, amelyben 36 korábbi sporttársa nyilatkozik itthonról és külföldről, a jeles évfordulóra emlékbélyeg is készült. A még ma is rendszeresen tornázó Keleti Ágnes életfilozófiáját így fogalmazta meg:
„Az ember érzi, mi esik jól neki, és csak olyan dolgokat csináljon, amiket szeret. Az a legfontosabb a világon, hogy az ember szeressen”.
Napjainkban, immár 102 évesen…
Keleti Ágnesnek mindenből – a jóból is, meg a legrosszabból is – kijutott matuzsálemi hosszúságú életében. Tehetős polgári családba született, majd át kellett vészelnie a zsidóüldözés szörnyű időszakát, 1945 után a rendszer egyik kegyeltje volt, de mégsem érezhette szabadnak magát, mert ’56-ban a melbourne-i olimpiáról nem tért haza, és második hazájában, a Szentföldön létrehozta az izraeli tornasportot. Manapság pedig, most már évek óta, Budapesten él, előbb a Paulay Ede, majd most az Október 6. utcában. Ahol vasárnap az olimpiai család is felkereste és köszöntötte a 102. életévét betöltő, ötszörös olimpiai bajnok tornász Ági nénit. A MOB elnöke, Gyulay Zsolt (szintén Halhatatlan Tagunk, kétszeres olimpiai bajnok kajakos) az olimpiai család nevében köszöntötte föl a világ legidősebb élő olimpiai bajnokát, melyről egy kis videót is készített a MOB, kattints és nézd meg: https://www.facebook.com/magyarockolympicteamhungary/videos/5521580321298256
A jeles esemény alkalmából jókívánságait fejezte ki dr. Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár, valamint Gyurta Dániel, NOB Sportolói Bizottságának magyar tagja is. A Magyar Torna Szövetség képviseletében Altorjai Sándor főtitkár, illetve Berki Krisztián olimpiai bajnok tornászunk gratulált személyesen a jeles ünnep alkalmából. És persze ne feledkezzünk meg Róth Tamásról sem, aki évek óta gyakorlatilag Keleti Ágnes menedzsereként szervezi a legendás, idős sportember nyilvános megjelenéseit, sajtóeseményeit. Az index.hu cikkét idézve:
“Nagy valószínűséggel ez az Október 6. utcai lakás volt ebben a pillanatban az a hely, ahol a legnagyobb volt a világon az adott területre eső olimpiai bajnokok (4) és olimpiai aranyérmek (9) száma…”
Ahogy pedig Ági néni örült ennek:
“Egy, kettő, három…nyolc, kilenc, tíz férfi! – nézett végig rajtuk az ünnepelt. – Hát ennyi férfi jött el a születésnapomra?! Ez nagyszerű!”
Aztán sorra adták át a virágcsokrokat az urak, Gyulay Zsolt, Schmidt Ádám, Gyurta Dániel, Berki Krisztián, Keleti Ágnes pedig, akár egy uralkodó, fogadta a hódolók ajándékait. Közben megérkezett egyik fia, Rafi és Jusztin Ádám, az egykori nagyszerű kosárlabdázó, a Maccabi Vívó és Atlétikai Club elnöke is.
Ma, január 9-én ünnepeljük Keleti Ágnes 102. születésnapját, Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének Tagját, Isten éltesse sokáig Ági nénit! Kívánunk Neki sok egészséget és nagyon sok boldog születésnapot!
…és mennyire igaz, ahogy az index.hu is írta:
“Végtére is Keleti Ágnes egyként hőse a magyarságnak és a zsidóságnak, Magyarországnak és Izraelnek, sőt, az egyetemes emberiségnek, határok nélkül.”
Forrás, videó & fotók: Magyarock – Olympic Team Hungary hivatalos Facebook oldal
Források, további médiamegjelenések:
http://olimpia.hu/gyulay-zsolt-koszontotte-a-102-eves-keleti-agnest-
https://index.hu/sport/2023/01/09/102-eves-keleti-agnes-unnepseg-szuletesnap/
https://sportal.blikk.hu/egyeni-sportok/keleti-agnes-102-eves–videoval/2023010907251329626
